A napokban elhunyt aranytollas fotóriporter 1925-ben Marosvásárhelyen született, édesapja ügyvéd, édesanyja énekművész, énektanár volt. A marosvásárhelyi református kollégiumban érettségizett 1943-ban, majd Budapestre költözött, hogy továbbtanuljon. Romániában maradt szüleit 1944-ben deportálták és megölték.
Farkas Tamás munkaszolgálatosként egy légoltalmi századhoz került; 1944 őszén bevagonírozták és nyugat felé vittek, 1945 márciusában Mauthausenbe, majd Gunskirchenbe került, május 8-án szabadította ki az amerikai hadsereg. A világháború után másfél évig járt egyetemre, majd az ismert portréfotós Csanádiné Heidelberg Kláránál lett fényképésztanonc.
Az államosítás után 1948-tól a Fotó Kisipari Termelőszövetkezetnél volt riportfotós, azután a Magyar Fotó Állami Vállalatnál már az életművének jelentős részét alkotó színházi munkákat csinált, majd a vállalat MTI-be olvasztásakor vált a hírügynökség fotósává.
Farkas Tamás az 1956-os forradalom után hagyta el az országot, előbb Bécsbe, majd Montrealba ment, de 1958 tavaszán hazatért. Akkoriban az MTI-hez nem térhetett vissza, “büntetésből” a Fővárosi Fotó Vállalathoz került, emellett készített fotókat a Nők Lapjának, majd a Tükör, illetve az Új Tükör című hetilapnak, az 1980-as évek második felétől a Pesti Műsornál dolgozott, onnan ment nyugdíjba.
A fotóművész gyűjteményét az MTI-nek ajándékozta, és éveken át, amíg egészségi állapota engedte, szinte naponta segített az MTVA Sajtó és Fotóarchívumában feldolgozni a több ezer képet.
Farkas Tamás temetése augusztus 12-én 14 órakor lesz az Óbudai temető szóróparcellájában.
