Az Artisjus-díj a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenységet ismeri el, az év kiemelkedő szerzőit négy irodalmi és hét zenei kategóriában díjazza – emlékeztet az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az irodalmi díjazottak névsorát már egy héttel korábban nyilvánosságra hozták.
Az év könnyűzenei produkciója a debreceni Campus Fesztivál lett. Mint írják, az Artisjus vezetősége ezzel a díjjal nemcsak a debreceni fesztiválra, hanem az egész fesztiválszakmára rá akarja irányítania figyelmet. A nyári időszakra eső, több napos pop-rock-alternatív zenei események térhódítása ugyanis az egész zenésztársadalomra pezsdítő erővel hat.
Pélyék is díjat kaptak
Az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat a Romhányi Áron-Pély Barnabás szerzőpáros kapta. A zenészeket méltató Czutor Zoltán kiemelte: “1999 óta működnek sikeres szerzőpárosként, de önállóan is megállják a helyüket alkotóművészként. Egymástól független elismerésük olyan indokolatlan lépés lenne, mintha a Lennon-McCartney vagy a Jagger-Richards páros egyik tagjának önállóan adnánk kitüntetést közös dalaikért”.
Az év könnyűzenei szövegírójának Váczi Esztert választották Karion című daláért. “A szerző-énekesnő egy nehéz világban, a széllel szemben ír magyarul szövegeket egy olyan műfajban, ahol eleve az angol a megszokott” – idézi Tabár István dalszerző méltatását a közlemény.
A könnyűzeneszerzői életműdíjat Lerch Istvánnak ítélték oda. A számos szakmai és állami elismeréssel díjazott zeneszerző, zongorista, énekes több mint 40 éve a magyar pop-rock élvonalának egyik vezető művésze. Mint a 2005-ben Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíjjal kitüntetett Victor Máté laudációjában fogalmazott: “Lerch István legismertebb dalai évtizedek óta velünk élnek, valóban időtálló szerzemények”.
Bereményi Géza könnyűzenei szövegírói életműdíjban részesült. Bródy János méltatása szerint Bereményi Géza sokszínű életében kiemelkedő helyet foglalnak el dalszövegei, dalokba sűrített történetei, amelyek gyakran többet árulnak el arról a korról, amelyben megszülettek, mint a vaskos történelmi elemzések.
Pintér Béla, Takács Zsuzsa, Tompa Andrea
Az év komolyzenei művének járó Artisjus-díjat Huszár Lajosnak ítélték Álommonológok című alkotásáért. A szegedi származású művész 2007-ben már részesült az egyesület elismerésében. Hollós Máté zeneszerző laudációjában úgy vélekedett, hogy nehézsége ellenére is szerethető ez a zene: “a közönség sem tudott szabadulni a mű hatása alól a 2013. évi Vántus István Kortárszenei Napokon Szegeden”.
Az év magyarnótaszerzője Balogh Sándor lett. Nógrádi Tóth István, aki 2006-ban vehette át az év magyarnótaszerzőjének járó díjat, méltatásában emlékeztetett arra, hogy “Balogh Sándor 150-nél több dalszöveget írt, ezek nagy része magyar nóta, amelyeket meg is zenésítettek. Önálló nótás kottafüzete 2008-ban jelent meg”.
Az irodalmi díjazottak is a szerdai ünnepségen vehették át az elismeréseket. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjjal Pintér Bélát tüntették ki, irodalmi díjat kapott továbbá Takács Zsuzsa, Tompa Andrea és Havasréti József.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Jogelődjét 1907-ben alapították. Mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, a külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.
