Ilyen nagy mennyiségű tóratekercs fellelésére még nem volt példa, a tekercsek legnagyobb részét azonban restaurálni kell. Feltehetően Oroszországban vannak még “Magyarországról elkerült” tóratekercsek, ezért szeretnék, ha nemzetközi szervezetek és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány is bekapcsolódnának a tóratekercseket feltáró folyamatba – mondta el Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija keddi sajtótájékoztatóján.
A sárospataki kötetek is itt voltak
Az ügyet támogatja Martonyi János külügyminiszter és az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, a tárgyalásokon pedig azt kérték az orosz féltől, hogy nemzetközi segítséggel felújíthassák a tekercseket, amelyeket kiállításokon bemutatnának Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban. A nyizsnij-novgorodi könyvtár ugyanaz a hely, ahonnan 2006-ban visszakerültek a sárospataki református könyvtár egyes darabjai.
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A tórák szelleme a zsidóságé, még akkor is, ha eredeti tulajdonosait legyilkolták a holokauszt idején, ezért a restauráció után nem csak kiállításokat szerveznek, hanem letétbe helyeznek különböző zsidó közösségeknek vallási használatra is.
Köves Slomó felhívta a figyelmet arra: az orosz kárpótlási törvény határoz arról, hogy a műkincsek kerüljenek vissza az eredeti tulajdonosaikhoz, illetve közösséghez, ha azok a nácizmus üldözöttei voltak, vagy ha a műkincsek tulajdonosai harcoltak a nácizmus ellen, és természetesen akkor is, ha szakrális műkincsekről van szó.
A zsidó törvényekkel kezdődött
A német hadseregnek külön osztagai voltak műkincsek elrablására, “különös tekintettel a judaika kincsekre”. Miután a második világháború során a szovjet hadsereg Németországba benyomult, zsákmányként elvitték ezeket a műkincseket is a Szovjetunióba. Volt, hogy táskát készítettek a németek a tóratekercs egyes darabjaikból, és előfordult, hogy egy náci tisztről készült festményt a holokauszt idején a Tóra tekercseit alkotó marhabőrre festettek.
Mint mondta, a tóratekercsek, amelyek Mózes öt könyvét tartalmazzák, a zsidó közösség legnagyobb becsben tartott írásai, 3 ezer éve ugyanazzal a módszerrel, kézzel másolják pergamenre lúdtollal és tintával, és még a betűk pontos formája is meghatározott. Hetente olvasnak belőle, és minden évben az egész tekercset elolvassák.
Köves Slomó a tervezett német emlékművel kapcsolatban kérdésre közölte: ez azt üzenheti, hogy mindazok a borzalmak, amelyek a magyar zsidóságot érték a holokauszt alatt, a németek miatt történtek, miközben tudható, hogy a zsidóságot ért diszkrimináció 1920-ban kezdődött és 1938-tól sorra hozták a zsidó törvényeket. A történelmi tények őszinte megismertetése az egész nemzet érdeke, mert “fényesebb jövőt építeni csak a múlt hiteles megismerésével lehetséges” – állapította meg.
