Horváth Viktória a szakmai látogatás előtt tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Eger városa 2008 óta dolgozik azon, hogy célba érhessen ez a program. Ehhez szükség volt a kormány tavalyi döntésére is, amellyel 1,7 milliárd forint forrást biztosít a beruházáshoz. Az egri vár a magyar hazaszeretet egyik példaképe így méltóképpen fogadhatja majd a látogatókat és szolgálhatja a várost – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Sok a turista
Horváth Viktória kiemelte: a turisztikai mutatók szerint tavaly a budapesti régió után az észak-magyarországi növekedett a legjobban. A vendégforgalom 7, a bevétel 12 százalékkal volt magasabb tavaly az előző évhez képest. A belföldi vendégéjszakák számának növekedése Egerben volt a legmagasabb: 28 százalékos – tette hozzá.
Habis László (Fidesz-KDNP) egri polgármester, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a város számára mindig is a kulturális motivációjú turizmus volt az első számú szempont, e köré lehet építeni a különböző értékeket bemutató attrakciókat.
Felidézte, hogy az elmúlt időszakban számos fejlesztés valósult meg, vagy kezdődött el Egerben, ide sorolta a Líceum felújítását, a Kepes-intézet és a szépasszonyvölgyi Márai-látogatóközpont kialakítását, a termálfürdőben történt beruházást, a történelmi belváros javában zajló rekonstrukcióját, illetve az érseki palota felújítását és a bazilika és környéke tervezett rekonstrukcióját.
Török-kert, Szép-bástya, fegyvertár, várfalsétány
A várbéli rekonstrukciós munkákról, illetve a következő időszak fejlesztési elképzeléseiről szólva Csillag Tamás projektmenedzser elmondta: a beruházás első ütemében, az idén október végéig megújul a látogatók elől jelenleg elzárt Török-kert és Szép-bástya, továbbá a fegyvertár, kiépül a várfalsétány, és megvalósul a teljes közmű-rekonstrukció.
A második ütemben főleg új attrakciós elemek – közöttük tanösvény, új, tematikus kiállítások, audiovizuális fejlesztések – valósulnak meg.
Csillag Tamás jelezte: a stratégiai elképzelésekben szerepel a vár török kori térszerkezetének visszaállítása, a romok konzerválása helyett épületrekonstrukciók, valamint a rendezvény- és kiállítóterek bővítése. Ezek a vár arculatának jelentős átalakítását eredményeznék.
Az MTI kérdésére Habis László elmondta, mindezen fejlesztések a becslések szerint 6-8 milliárd forintból valósulhatnak meg, kedvező “forgatókönyv” esetén 2016-tól.
