A tárlat illeszkedik a Reök-palota nyári kiállításainak sorába, ahol minden esztendőben – a Szegedi Szabadtéri Játékok időszakában – magángyűjtemények a nagyközönség számára ritkábban látható kincseit mutatják be a nagyközönségnek – mondta el Nátyi Róbert művészettörténész szerdán, a tárlat sajtóbejárásán.
A szecessziós palota négy emeleti termében látható festmények sorsa regénybe illő. Tornyai János halála után hagyatéka körül vita alakult ki családja és Hódmezővásárhely között, ezért özvegye az 1930-as évek végén több mint hétszáz képét rejtette el egykori műtermében, melyek csak a nyolcvanas években kerültek elő egy átalakításkor – mondta el a tárlat kurátora.
Az emlékkiállításon látható képek többsége az alföldi piktúra nemes hagyományait folytató, Hódmezővásárhely és Mártély környékét megörökítő tájkép az 1910-es, 1920-as évekből. Ezt egészíti ki néhány – a hódmezővásárhelyi Tornyai múzeumtól kölcsönzött – tájkép és akt.
Tornyai János festészetében a magyar hagyományokat és a modernizmust tudta ötvözni. Néhány ecsetvonással megfestett, drámai töltetű képei az alföldi táj erejét, a felszabaduló energiáját jelenítik meg – fogalmazott a művészettörténész.