Ilyet még a tapasztalt rendőr se látott: ott rókázik szegény a járőrautó mellett, alig tudja eligazítani az érkező felügyelőt. Összekaszabolt hullák mindenütt: az iskola tornatermében egy ledöfött tanár, családja (kisgyerekig bezárólag) otthon vérbefagyva, az egyetlen, kamaszfiú túlélőt kórházban altatják. A doktornő ajánl valakit, aki képes arra, hogy hipnózis segítségével szóra bírja az elkövetővel szemtől szemben állt, ám most eszméletlen túlélőt. Az életében nagy hibákat elkövető, ezért kötélnek eleinte nehezen álló férfi, első, nem egészen sikeres próbálkozásával saját magára és családjára szabadítja a megszállott gyilkost. A kép lassan rajzolódik ki, bőven hagyva időt arra, hogy a történet résztvevőinek pszichológiai jellemzése, sorselemzése, egymáshoz való viszonyuk kivesézése megtörténjék. Mindehhez három egészen kiváló színész adja teljes művészi eszköztárát, hiteles gesztusait, lenyűgöző azonosulási képességét, illetve egy Hollywoodban is magasan jegyzett rendező teszi hozzá a filmes hatáskeltés széles eszköztárát.
Kell is bele, mert a sztori, sajna, több sebből vérzik. Túl sok benne a véletlen, túlságosan kicentizettek a véletlenek következtében előálló fordulatok, valahogy mindig pont akkor kerül elő valami új információ, amikor az dramaturgiailag továbblendíti a sztorit, de zavaróan szembeötlőek a történet elemeit összetartó varratok, és hát van klisé is benne, bőven. Ezzel együtt elég izgulni való akad ebben a kiemelkedőnek semmiképp sem nevezhető bűnfilmben.
Végül minden titokra fény derül, egyet kivéve. Az ugyanis, hogy a forgatókönyv alapjául szolgáló regény szerzője, aki korábban a 20. század egyik – ha ugyan nem „a” – legnagyobb filmrendezőjéről, Ingmar Bergmanról írt sikerkönyvet, munkásságát tehát muszáj ismernie, vajon miért nevezi mostani művében a film legelső percében lemészárolt szereplőt Anders Eknek? Anders Ek Bergman egyik emblematikus színésze volt, az ötvenes–hatvanas években több jelentős filmjében játszott. Nem volna az roppant ízléstelen, ha egy magyar thrillerben valamelyik áldozat neve mondjuk Garas Dezső vagy Szirtes Ádám volna?
Ajánljuk: a svéd bűnfilmek kedvelőinek. Ez itt nem az első vonal, de megjárja.
Nem ajánljuk: azoknak, akik túl sok ilyesmit láttak már. Számíthatnak némi déjà vu érzésre.
TPP
Hypnotisören – színes, feliratos svéd thriller, 2012. Rendezte: Lasse Hallström. Szereplők: Tobias Ziliacus (Joona Linna), Mikael Persbrandt (Erik Maria Bark), Lena Olin (Simone Bark), Helena af Sandeberg (Daniella),Oscar Patterson (Benjamin), Anna Azcarate (Lydia), Jonatan Bökman (Josef). 122 perc. Forgalmazó: Budapest Film
Hazai bemutató: április 25.
