Gerendás Péter néhány napja saját Facebook-oldalán jelentette be, kénytelen külföldre menni, mert itthon nem tud megélni. Azt is írta, a másik ok, amiért megy, az a Magyarországon tapasztalható fasizálódás.
Azóta a közösségi oldalakon és más internetes portálokon vitatkoznak arról, igaza van-e a dalnoknak, érdemes-e maradni, vagy tényleg menni kell?
Vannak kemény beszólások, építő jellegű kritikai észrevételek, és akad, aki segíteni próbál. A Békéscsabai Jókai Színház igazgatója például nyílt levélben hívja a társulathoz Gerendást.”Hívunk, gyere közénk, építsd tovább azt, amihez a legjobban értesz: a zenédet, az előadó-művészetedet! Szeretnénk segíteni Neked, és te is segíts abban, hogy közösen bebizonyíthassuk: ez egy befogadó, szeretettel teli, alkotásra kész és képes ország, ahol, ha valaki bajba kerül, talál segítő kezeket” – írja levelében Fekete Péter direktor.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A Pozsonyi Piknik Egyesület fellépést ajánlott a zenésznek, aki – a Hír24 információi szerint – ezt el is fogadta, és május 5-én fellép a budapesti Hollán Ernő utcai zeneiskolában.
A cink.hu beszámolója szerint a Bolyki Brothers alapítója, Bolyki György is levelet írt a zenésznek. “Ha valamikor, hát az MSZP-SZDSZ kormányok idején volt fasiszta masírozás, cigánygyilkosságok, de volt nekünk izraeli állampolgárként idetelepített Szabó Albert dísz-nácink, és sikerült úgy „lehozni” az MSZP-SZDSZ kormánynak a nyolc évét, hogy Parlamentbe kerülhetett a Jobbik. Ha valamikor, hát ezekben az időkben kellett volna „fasizálódásról” beszélni, nem ma” – írja Bolyki.
Gerendás – a Facebook-bejegyzése óta – nem szólalt meg. Egyébként mit is mondhatna? Ha meghátrál és marad, az ellenségeitől kapna hideget-meleget. Ha megerősítené, hogy megy, akkor a barátai orrolnának meg rá, hiszen nem fogadja el a felkínált segítséget.
