A Mona Lisa Foundation szeptemberben Genfben tárta a világ elé azt az alkotást, amely megszólalásig hasonlít a párizsi Louvre-ban őrzött Giocondára. A svájci alapítvány szerint az itáliai mester jó tíz évvel korábban, 1503-ban is megfestette a Mona Lisát és nem másolatról van szó. A régebbi példány jelenleg egy névtelenségbe burkolózó nemzetközi konzorciumé. Több szakértő ugyanakkor kételkedik a korábban készült mű hitelességében.
Az alapítvány – amely hangsúlyozza, hogy semmilyen anyagi érdeke nem fűződik a mű hitelességének kutatásához – egy teljes kötetet és dokumentumfilmet is szentelt a hitelesség bizonyításának, és újabb bizonyítékokat tárt a világ elé: egy szakrálisgeometria-szakértő véleményét és a zürichi műegyetem vizsgálatának eredményét.
David Feldman, az alapítvány alelnöke szerint a korábbi és az újabb bizonyítékok fényében már senkinek sem lehetnek kétségei afelől, hogy a korai Mona Lisa is az itáliai mester munkája.
Mint felidézte: a mű szeptemberi bemutatása után kapcsolatba lépett vele Alfonso Rubino, a szakrális geometria egy olasz szakértője, aki korábban Leonardo széttárt karú és lábú férfiaktot ábrázoló Vitruvius-rajzával foglalkozott behatóan. Rubino a festményt megvizsgálva kijelentette, hogy a korai Mona Lisa-kép geometrikus szerkesztése Leonardóra vall, és minden bizonnyal a mester festette a művet.
A zürichi egyetem kutatói karbonos kormeghatározást végeztek az alkotáson, és megállapították, hogy a vásznon lévő festéket szinte bizonyosan 1410 és 1455 között készítették. Ezzel kifogták a szelet azok vitorlájából, akik XVI. századi másolatnak vélték a festményt.
A képet Hugh Blaker brit műgyűjtő fedezte fel 1913-ban egy angol vidéki házban. Az alkotás “isleworthi Mona Lisa” néven is ismert, arra a londoni külvárosra utalva, ahol Blaker őrizte.
