Hömpölygött a tömeg szombaton Napkor határában – itt rendezték Szabolcs-Szatmár-Bereg legnagyobb disznótorát, a böllérversenyt. Míg az ország nyugati felében hóakadályokkal küzdöttek, itt jobb időt rendelni sem lehetett volna: épp annyi hó esett, amennyi a hangulathoz kellett, és pont olyan hideg volt, hogy nem olvadt el.
Ezen a versenyen kezdetektől csak azok vehetnek részt, akik mangalicát dolgoznak fel, a fajta népszerűsítése a szervezők célja. Minden évben díjeső hull a résztvevőkre: értékelik a legjobb kolbászt, hurkát, toroskáposztát, fogópálinkát, forralt bort, és a legjobb böllért. A benevezett ételeket és italokat szakértő zsűri bírálja el. Még azt is értékelik, hogyan szúrják meg a disznót.
Nos, épp ezt akartuk kihagyni, amikor késő délelőttre tettük az indulást. Nem kenyerünk a gyilok. Van persze ebben nem kevés álszentség is, hiszen a húst magát nem vetjük meg, csak épp szereti nem tudni az ember, hogyan végzik be földi útjukat azok a szerencsétlen háziállatok, melyek az asztalunkra kerülnek. Az időzítés jól sikerült, mire megérkezünk, épp elkészül a hagymás vér és a sült szalonna. Fogópálinka és forralt bor dukált mellé – de hát, ugye, a kocsi.
Oláh Gergő is fellépett
Egy disznótorral egybekötött baráti összejövetelből nőtte ki magát a napkori böllérverseny, volt, olyan év, amikor 40 ezer látogatót vonzott, ez volt a csúcs, de általában 10-20 ezer körüli az érdeklődők száma. A hangulat régi falusi disznótorokét idézi, annyi különbséggel, hogy a programot a szervezők színpadi produkciókkal is megspékelik. Reggeltől estig néptáncegyüttesek és kórusok váltották egymást, fellépett 4 For Dance, Pataky Attila, a Barabonto Társaság, és a 2012-es X-Faktor győztese, Oláh Gergő is. De ha ez sem lett volna elég, a csapatoknak felállított sátrakban bárki fülébe húzathatta a nótáját – élőben.
Kattintson a képre a galériáért! – Fotó: Cservenyák Katalin
Idén közel harminc csapat nevezett a versenyre, ebből három a határon túlról, Romániából, így a sorrendben tizenkettedik böllérverseny immár nemzetközivé vált. A hajnalban leölt disznókat a csapatok a közönség előtt dolgozták fel. Aki akart, bekapcsolódhatott a munkába, keverhette a hurkának, kolbásznak valót. Érdemes volt pillantást vetni a sütéshez, főzéshez használt berendezésekre is: láttunk csikóspórt, sparheltet, tárcsát, hatalmas üstöket, mobil kemencét.
Malac minden formában és mennyiségben
A rendezvény vezérgondolata, a disznó a program mellől elmaradhatatlan vásárosok portékáin is visszaköszönt. Láttunk hatalmas, rózsaszín malacokat plüssből, bébi ruhára vasalt malacperselyt, sütőtökből faragott, asztaldísznek szánt kompozíciót botjára támaszkodó, búsuló juhászra hajazó figurával, disznócskákkal. Találkoztunk saját portékáit árusító faművessel, aki nagyon szép dolgokat készített, s akitől megtudtuk, hogy fa konyhai eszközeinket időnként érdemes
bekennünk parafinolajjal.
Láttunk kalocsai hímzéssel és Nagy-Magyarország térképpel díszített zoknikat, melyeken büszkén hirdette a felirat, hogy “magyar termék”, csak azt nem értettük, akkor miért angolul virított rajta, hogy My Socks, miért nem lehetett egyszerűen rányomtatni, hogy zokni. Nem az enyém, azé, aki megveszi.
Pont ezen morfondíroztunk, amikor egy mondatfoszlány ütötte meg fülünket a színpad felől: “A mocskot eltakarítani, aztán lehet egy csodálatos országot építeni” – hogy konkrétan mire gondolt Pataky Attila, bővebben nem fejtette ki, mert az ő műsorideje már lejárt, a helyi műsorvezető azzal vezette át a gondolatot a következő fellépő felkonferálásához, hogy szeretetre is szükség van még.
Uzsonnát a disznótorba is
Ahogy a nap folyamán egyre nőtt, hízott a tömeg, meg kellett állapítani: gasztronómiai rendezvényt szervezni telitalálat. Bármerre néztünk, mindenütt jó étvággyal, jókedvűen falatozó társaságokat láttunk. S a jóllakott embernél nincs békésebb. Mi pedig szeretünk enni. Az ebédnél az asztalunk végében üldögélő kis csapat is láthatóan bőségesen fogyasztott toroskáposztából, hurkából, kolbászból. Már a forralt bort kortyolgatták, amikor egyikük megszólalt: “aki megéhezik, szóljon, van a szatyorban a rántott hús, hoztam otthonról”. Mert ez is egy tanulság: magyar ember disznótorba sem menjen uzsonna nélkül.
Villámkezűek nyertek
Már sötétedett, mikor a zsűri meghozta a döntését: a legjobb böllércsapat a Birisi Villámkezűek (Biri szabolcsi település) lett, az immár világhírű 4 For Dance táncegyüttes pedig új oldaláról mutatkozott be: a Sunshine Rádói csapatával közösen készült hurkájuk első díjat nyert. Profik, a Zalahús csapata töltötte a legjobb kolbászt, a toroskáposztával pedig a máriapócsiak taroltak.
