Terry Callier énekes-gitáros a hatvanas–hetvenes években egyedi zenét alkotott a folk, a dzsessz , a soul keverékéből, de a kilencvenes évekig kellett várnia a sikerre – írja a quart.hu.
Terrence Orlando Callier 1945-ben született Chicagóban, 12 évesen kezdett doo-wop zenekarokban énekelni. 17 évesen a Chess Records jelentette meg bemutatkozó kislemezét, és a legendás kiadó Etta James és Muddy Waters társaságában amerikai turnéra is elvitte volna – ám édesanyja nem engedte el.
Fotó: AFP / Fabricce Coffrini
1970-től kezdve professzionális dalszerzőként működött (legsikeresebb szerzeménye a Dells The Love We Had Stays on My Mind című slágere volt), majd 1972-től újra megjelentetett szólólemezeket. Ezeken továbbfejlesztette folkos-dzsesszes-soulos világát, és bár a kritikusok szerették, a lemezeladási adatok mindig csalódást keltettek, ezért több kiadót is megjárt. Legnagyobb sikere a Sign Of The Times volt.
1998-ban a TimePeace című lemezéért, illetve életművéért Callier díjat kapott az ENSZ-től. Ezután újabb szólólemezek sora következett, illetve közös munkák olyan rajongókkal, mint Beth Orton és a Massive Attack.
