Rögtön kezdjük a hétfőt a nagy olimpiai láz után a legnagyobbal: Orson Wellesről ezt nem én állítom, hanem a hozzáértők (az egész világon), akik szerint a filmtörténelem legjobb filmje egy Welles-film, az Aranypolgár. Most nem ez koövetkezik, hanem az 1962-es A per, de hát így abban az élvezetben lehet részünk, hogy a világirodalom egyik legzseniálisabb, legegyedibb világú írója, Franz Kafka és Welles “közös munkája” kerül a szemünk elé. Amely filmnek forgatókönyvét és egyik szerepét is Welles jegyzi, Josef K.-t pedig Anthony Perkins játssza. És láthatjuk még a Hálózat TV-n 21:00-tól a 20. század két varázslatos női színésznőjét, a fiatalon elhunyt Romy Schneidert, és az öregen (botox és arfelvarrás nélkül) is elbűvölő Jeanne Moreau-t.
A szabadságba vetett ember magánya és alkalmasint nyomora az egzisztencialista előfutárnak is tekintett Kafka mellett teljesen gyakorlati kérdéként is felmerülhet: annak pl., aki a 80-as évekből a Ceausescu-Romániából Ausztráliába menekült. A ma már idősebb emigránst követi lánya az erdélyi Bükhavasból – eléggé Az Óperenciás tengeren is túl kényszerülve. Hogy ez a hatalmas váltás, utazás mivel jár, azt mutatja meg Zsigmond Dezső dokumentumfilmje 21:20-tól a Duna TV-n.
Kosz van, mindig, amit eltüntetünk, a perem alól, a gallérból, foltmentesen, intelligens szemcsékkel, három az egyben, kettő egy áráért. S vannak, akik ebből élnek – róluk szól a Mocsok-kommandó sorozat, amelynek keddi epizódja után ki-ki szemlesütve vagy büszkén nézhet körül ingatlanában. Persze lehet, hogy egy nomád ember sokkal betegebb lenne a tisztítószereinktől, mint attól a pár ártalmatlan baktériumtól, ami a faluja porában lakik (ellentétben a nagyváros agresszív, gyakran rákkeltő vegyi anyagaitól, ami a levegőben, az anyatejben is ott cirkulál. Mit tegyünk? Sikáljunk – kis inspiráció 19:50-től a Spektrumon.
Szerdán először kicsit kiengedünk, egy jó kis angol vígjáték Hugh Granttel ideális esti film, a 20:05-kor a Story4-en kezdődő A Keresztapus pedig megfelel ennek a kritériumnak. Mellette pedig a remek James Caan látható a leendő após szerepében, a Grant alakította karakter ugyanis elvenné szerelmét, ám az közli, sosem lehet az övé – kiderül később az is, hogy családja Kis-Itáliában a maffia egyik gócpontja. A szerelmes férfinak pedig vállalnia kell valamit azért, hogy beházasodhasson.
Aki pedig kissé komolyabb dolgokkal is foglalkozna még, annak itt a Maczelka Márk nevéhez fűződő Csernobil Öröksége: a Zóna dokumentumfilm-sorozat, amely az emberiség egyik legbizarabb helyét mutatja be, a reaktor körüli 30 km-es sugarú körben kialakult körzetet, amit egyik pillanatórl a másikra kellett otthagynia százezreknek, s ami ma is sugárzik. Anélkül, hogy a folyamatos energiaszolgáltatásra szomjas emberiség képviselőjeként az atomenergia ellen beszélnék (mivel a csernobili történet többszörös emberi butaság és felelőtlenség eredményeként végződött tragédiával), elgondolkodtatóak a képsorok, melyek 23:35-től az m1-en kezdődnek.
Vannak kedves filmek, amelyek tán nem a legjobbak, tán nem a legtökéletesebbek, de szeretjük őket, ezért megbocsátjuk a hibáikat. Ilyen sokaknak a Sztracsatella című Kern András-film is, amelyben mintha nem lenne minden végiggondolva – egy középkorú karmester élete krízisbe kerül, szanatóriumba kerül, szerelmes lesz, elvezényeli Beethoven Hegedűversenyét. Kern András, Udvaros Dorottya, Eszenyi Enikő és Budapest a főszereplői ennek a (viszont elég tudatosan) popfilmnek, amelyben a popot a rövid lejáratú szinonímájaként lehet érteni – “a színészek eljátsszák”, mondja önironikusan a film, és akkor még nem említettük a filmbe beleforgatott Postabank-reklámot, amely végrévényesen a magyar filmtörténet részévé tette Princz Gábort, a rendszerváltás egyik tipikus karriertörténetének legismertebb alakját – meg hallhatjuk azt a kivételesen nagyszerű, óriási Ez történt Lellén című slágert melyet Fényes Kató magyarított. 21:30-kor kezdődik a Duna TV-n csütörtökön.
Robert Benton megírta a Bonnie és Clyde forgatókönyvét, majd megrendezte a Kramer kontra Kramert, így teljesen joggal dolgozhatott együtt a nagy és utolérhetetlen Paul Newmannel 1998-ban, aki egy kiégett, nyugdíjas magánnyomozót alakít (ahogy csak ő tudott), aki már semmit nem akar, de mivel egy baráti házaspárt (őket olyan bagatell színészek formálják meg, mint Susan Sarandon és Gene Hackman) valaki zsarolni próbálja, még elvállalja az ügyet. És ezzel kikapja a legsötétebb hollywoodi ügyet. Ja, és lesz még egy Reese Witherspoonunk is a Rejtélyes alkonyban pénteken 21:20-tól a Viasat3-on.
Szombaton mehetünk kétfelé: megnézhetjük 19:30-tól a film+-on James Cameron Titanicját, mely 3D-ben is tökéletesen működik, nem véletlen vezette a legsikeresebb filmek listáját sokáig, hogy aztán az Avatar letaszítsa a második helyre. Aki azonban nem vágyik háromórányi szirupra (ami attól még zseniális szirup), hanem szereti nézni a fiatal Juliette Binoche-t, ahogy a 90-es évek elejének sztár-művészfilmes rendezője, Krzysztof Kieslowski instruálja, az tekintse meg a rendszerváltások lázában született trilógia első darabját, a Három szín: kéket 23:00-tól a Duna TV-n.
Vasárnap nehogy tévézzenek! A háromnapos hétvégét még kirándulják cafatokra, készülődjenek a közelgő szeptemberre, töltődjenek – szép nyarunk volt 50 és 17 fokokkal, 8 aranyéremmel és 9 másfélével, helyzésekkel, olykor olcsó és többnyire drága euróval. Az iskola-, óvoda- és egyéb kezdések előtt azért aki akar, megnézhet egy nagyon jó filmet (minden bizonnyal nem először), Terry Gilliam 12 majom című alkotását Brad Pitt csodás alakításával ráadásul úgy adják le a tévék, ahogy a multiplexben mennek a slágerfilmek: ötperces csúszással. A story4 22:05-kor kezdi, míg a Duna TV 22:10-kor – micsoda időzítés, ezt biztos Gilliam akarta így, én két tévén nézem majd mindkét adást egyszerre.
