Ilyenek ezek a vicces című könyvek-filmek (mondjuk, a le Carré-féle habos-kémes a kivétel): sorolják egyre, hogy mi minden van odabenn, a lapok közt, a moziban, hátha kedvet kap rá a tétova néző. Itt is annyi minden történik másfél óra alatt, hogy felsorolni is tereh.
A dán borkereskedő heves vérmérsékletű neje, elunván pocakosodó férjét, elszökik az általa menedzselt argentin futballsztárral a forró Buenos Airesbe, ahol szenvedélyes és zabolátlan népek laknak: járják a (magyar) címben emlegetett táncot (nem csak az emberek, de még a csótányok is – nem viccelek: van egy ilyen animációs betét), isszák az ugyanitt szóba hozott italt, s gyakorolják a címből (amiben meg a kapufa a kakukktojás) valamilyen oknál fogva kimaradt szerelmet – szenvedélyesen és zabolátlanul, naná, de azért a pap feloldozására számítva. Erre a világra csodálkozik rá a hűtlen asszony után eredő borárus, gótikus divat szerint kamaszodó fia társaságában (vagy mi is az, amikor fekete bőrszerelésben kell szertekürtölni világfájdalmat harminc fokban is?).
Vajon felébreszti-e magában a löttyedt dán sommelier a kemény mácsót? Sikerül-e visszahódítania az elbitangolt fehérnépet? Vajon csakugyan a csodás latin szerető mellett talál-e rá a már erősen középkorú asszony élete értelmére? Vajon felébred-e csipkejózsika-álmából fiuk, az ifjú emós, a rá is ráköszönő Nagy Szerelem hatására? Megannyi kínzó kérdés, amelyek mindegyikére választ kapunk, miután hőseink megbirkóztak az egzotikus városban rájuk váró számos próbatétellel (kirablás, megverés, lerészegedés, kirúgás, lerészegedés, veszekedés, epekedés, lerészegedés illetve lerészegedés).
De nem árulom el azért se. Azt viszont elárulom, hogy a rendező Ole Christian Madsennek összehasonlíthatatlanul több érzéke van a családi drámához (amelyet a Prágai történet című kis gyöngyszemben csodálhattunk meg néhány éve), mint a családi vígjátékhoz (ami ez a film akarna lenni). Kevés a poén, bágyadt a tempó, kiszámíthatóak a fordulatok. Kábé olyan izzadságszaga van a humoros próbálkozásnak, mint a főhősnek a filmben, akinek viszont ezt ott folyton szóvá is teszik.
TPP
Ajánljuk: a langyos, kockázatmentes vígjátékok kedvelőinek.
Nem ajánljuk: azoknak, akiket csak az első három alkalommal késztet nevetésre, ha egy pucér férfiról véletlenül lehull a lepedő.
SuperClásico – színes, dán vígjáték, 2011. Rendezte: Ole Christian Madsen. Szereplők: Paprika Steen (Anna), Anders W. Berthelsen (Christian), Adriana Mascialino (Fernanda), Jamie Morton (Oscar), Dafne Schiling (Veronica), Sebastián Estevanez (Juan Diaz), Miguel Dedovich (Mendoza). 99 perc. Forgalmazó: Cirko Film.
Hazai bemutató: március 15.
