Van olyan anya, aki nem szereti fiát? Nincs, vágja rá azonnal mindenki. Pedig nem mindig könnyű szeretni saját méhünk gyümölcsét, pláne, ha nehéz eset. Ezt az igencsak tabuként kezelt témát taglalja Lynne Ramsay (Patkányfogó, Morvern Callar) díjak sorozatát elnyert filmje, méghozzá úgy, hogy nem ítélkezik, hanem felteszi a kérdést, és mozaikszerű történetének tükörcserepeiben ki-ki megpillanthatja a választ. Ha meri.
Eva (Swinton) viszonylag későn vállalt gyereket. A 37 éves világutazó írónő végül főleg férje (John C. Reilly) rábeszélésére szült. Csakhogy Kevin már csecsemőként is folyton sírt, anyja nem tudta megnyugtatni, hatévesen még nem volt szobatiszta, tinédzserként pedig kőkemény játszmákat játszik tehetetlen anyjával és jóhiszemű apjával. Egészen addig a bizonyos napig, amikor magához veszi íját és nyilait, és halomra lövi iskolatársait.
A kamasz sorozatgyilkosokról szóló filmekkel ellentétben ez a mű nem kronológia szerint épül fel, hanem ugrál az időben, és elsősorban az anyára fókuszál. Láthatjuk a szétesett életű, páriává vált, munkát kereső Evát, aki próbál megbirkózni a felfoghatatlannal a trauma után. Láthatjuk a múlt stációit a családi élet hátborzongató képeivel, melyek világossá teszik, hogy Kevin gonoszkodásának anyja a fő címzettje. A tét akkor kezd igazán komollyá válni, amikor tinédzserként kivégzi húga háziállatát, majd egy „baleset” során a kislány elveszíti egyik szemét.
A film tartalma mellett formailag is különleges: gyakori vágások, elmosódó hideg és meleg színek, fények és szuperközelik teremtenek rendkívül erős atmoszférát és thrillerbe illő izgalmat a kiontott vér vörösének szimbolikus, ismétlődő megjelenésével. A hangok is jelentősek, pedig alig van párbeszéd, és nincs monológ vagy narráció, mely kalauzolna. A címben elhangzó felszólítás ellenére nem látjuk, hogy a szülők beszélnének Kevinről.
Ami a szereplőket illeti, a fiút alakító Ezra Millernek szép jövőt jósolunk szuggesztív alakításáért. De a babér Tilda Swintont illeti, aki arcrezdüléseiben és tekintetében hordozza a görög sorstragédiát, és lehengerlő élete legnehezebb szerepében.
Kinek ajánljuk?
Akik nem félnek belenézni az emberi lélek legsötétebb bugyrába. Akik látni akarják az év egyik legerősebb filmjét.
Kinek nem ajánljuk?
Akiknek Kevin nevű, tinédzser korú gyerekük van.
We Need to Talk About Kevin – színes, feliratos, angol-amerikai filmdráma, 112 perc, 2011. Rendezte: Lynne Ramsay. Szereplők: Tilda Swinton (Eva), Ezra Miller (Kevin), John C. Reilly (Franklin), Siobhan Fallon (Wanda), Ursula Parker (Lucy), Ashley Gerasimovich (Celia), Lauren Fox (Dr. Goldblatt). Forgalmazza: Szuez Film Kft.
Hazai premier: február 9.
