Ahogy a magyar szólás is mondja, a dokumentumfilm unalmas, és/vagy rémes, véres, elviselhetetlen. Holott a jó dokumentumfilm lélegzetelállítóan izgalmas is tud lenni, szép, emberi, férfias, nőies, erős, gyengéd, vicces, okos, bölcs. Meg persze véres is.
Manapság a jó dokumentumfilmeket nem a heti premierek között kell keresni (Michael Moore alkotásai nem minősülnek dokumentumfilmnek, inkább pamfletek, propagandafilmek), nem is feltétlenül a tévék kínálatában (bár ott is akad olykor egy-egy), hanem a fesztiválokon. Ezek közül az egyik legizagalmasabb és legtöbbet kínáló veszi kezdetét – hagyományosan november – 8-án, az idén egyenesen három moziban Budapesten (Odeon-Lloyd, Cirko, Toldi): a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál (pedáns magyar helyesírással: emberijogdokumentumfilm-fesztivál, de ez elég borzalmas).
Az OSA berkeiben megrendezett eddigi hét feszitvál is elég sok kivételes pillanatot hozott el a műfaj kedvelőinek (és/vagyis azoknak, akik kíváncsiak arra, milyen a világ, és nem félnek a provokatív, rizikós kérdésektől). Láthattunk itt példát a legegyszerűbb filmnyelvre, egy kamera egy kis sátorban, a világ legkisebb üzemében Barcelonában, ahol egy arab szabó kizsákmányolja kínai inasát – ez volt A szabó. A világ legnagyobb kínai étterme megmutatta a kínai változó életforma, gazdagodás ellentmondásosságait, buddhista életkultusz egyfelől, élve sütött hal másfelől (akkor jó, ha a tányérra kerülve még tátog), fogyasztói kényszer harmadfelől. De Az utolsó vonat ugyanennyire katartikusan mutatta meg, hogy paradox módon falja fel a családokat az az igény, hogy a szülők jobb életkörülményeket, karrierlehetőségeket teremtsenek a gyerekeknek. A Mindennapi kenyerünk lassan hömpölygő képsorain láthattuk, hogy termeli az ételgyár élelmiszereinket. A törékeny Hanna Polak hónapokig élt Moszkvában alkoholista és drogos utcagyerekekkel, hogy bemutathassa világukat A pályaudvar gyermekeiben. A Sutkai bajnokok is először a Verzión bizonyították, hogy ebben a macedón kis faluban mindenki bajnok valamiben. Hátborzongató volt véghallgatni, ahogy a Jonestownban a Népek Temploma szekta túlélői elmondták, hogyan követtek el 1978-ban 900-an öngyilkosságot, amikor vezetőjük mesterkedéseire fényderült volna. És tragikomikus volt látni, ahogy Kabul két utolsó zsidó lakosa haragban, egymástól elzárkózva él a Kabbala Kabulban képsorain.
A sort még hosszan lehetne folytatni, de térjünk át az idei, tehát 8. Verzióra!
Az emberi jogi csapásirány (de nem kizárólagos téma) alapján kijelenthető, az idén sem a beérkezés, a megelégedettség lesz a fő motívum. Az Akik megbánták című film két olyan embert mutat be, akik nemet cseréltek operáció útján az elmúlt évtizedekben, de megbánták tettüket. Az Atom mindörökké azt a kérdést járja körül, hogy vajon a több százezer évre hulladékba kerülő használt nukleáris fűtőelemek esetében hogy kerülhető el, hogy későbbi korok nemzedékei ne higgyék azt, rejtett kincset találtak? A romániai Sulinának ma alig több, mint négyezer lakosa van, egykor Európa harmadik legnagyobb kikötője volt. Sorsáról, történetéről és tanulságairól beszél az Europolisz, Duna-Delta című film. A kárhozat gyermekei egy olyan kis amerikai mormon közösségről szól, ahol a többnejűség engedélyezett, s amelynek feje 2003-tól egyre vadabb és embertelenebb parancsokat hozott az elszigetelődés okán, ami szökésre késztetett sok ifjút, akik megpróbáltak boldogulni az általuk nem ismert “külső” világban – közülük hármójuk sorsát követi figyelemmel a film. A 80-as évek kolumbiai drogbárójának, Escobarnak és a banánköztársaságok világának örökségét mutatja meg a Pablo vízilovacskái, mely megmutatja az összefüggést a kapzsiság, a korrupció és a kolumbiaia vízilovak között.
De emellett lesz erős magyar szekció, kiemelt filmek a dokumentum és az archív anyagok kapcsolatával (köztük az algériai függetlenségi háború vagy a romániai forradalom felvételeivel, valamint kihallgatási felvételek Guantanamóról és a szovjet űrkutatás eredeti, eddig kevéssé láthatott képei). Külön szekció foglalkozik a balkáni polgárháború feldolgozásával, valamint Helena Trestikova filmjei is kaptak egy blokkot: ő különleges módon, több évtizeden átívelően követi hősei sorsát, így egész emberi életek bontakoznak ki megrázó erővel.
A részletes program, dátumok és további filmek itt találhatóak.
Mivel a filmek általában mind angol felirattal is al vannak látva (ha nem angol nyelvűek), ide látogató, nem magyar ismerőseinknek is szervezhetünk egy jó esti programot: nézzünk meg valami érdekeset/megrázót/mulatságosat a Verzión!
