A szóban forgó szerelmi drámát, a Khosru és Sírint 1177-ben írta Nizámi Gandzsavi, először 1180-ban jelent meg. A történet a perzsa irodalom egyik legismertebb darabja, most éli a nyolcadik kiadását, és emiatt tört ki a cenzúrabotrány is.
Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta bármilyen formában tilos ábrázolni a férfi és a női test közeledését. Épp ezért, amikor új kiadója a nyolcadik kiadására készülő szerelmi történet változtatott szedését elküldte az iráni kulturális minisztériumban, az javasolta, hogy töröljenek a műből egyes passzusokat.
A szigorú cenzorok olyan mondatrészeket is törölnének a műből, mint a „kézen fogva” és az „elmentek valahová, hogy egyedül lehessenek”. A kiadót sokként érte, hogy a 800 éves műből részeket kell kihagyniuk.
