Ravaszságból, furmányból és atmoszférateremtésből Atom Egoyan legutóbbi filmje, Az igazság fogságában jelesre vizsgázott, bár a történet maga szétesett. A Chloe most e téren is kijavította az elégséges osztályzatot, így summa cum laude végzett a záróvizsgán.
Mire gondolunk, ha tudjuk, hogy 1, van egy ötven év körüli, sármos, hiú egyetemi tanár és 2, a nőgyógyász felesége, aki nem találja a hangot huszonéves gyerekével, és a házasságában is csak szenved? Mondjuk arra, hogy a férj félrelép, pláne ha tudjuk, hogy a születésnapjára nem ér haza időben, mert lekéste a gépet, aztán másnap egy alig rejtélyes sms-ben egy nő az előző estét köszöni meg neki közös fotóval? Catherine (Julianne Moore) is így van ezzel, ezért amikor véletlenül megismerkedik egy prostituálttal, Chloéval (Amanda Seyfried), megkéri, ismerkedjen össze a férjével, hogy hogy áll a férfi a flört-lehetőséghez. A gond csak az, hogy a talányos és gyönyörű Chloe nem áll meg az első lépésnél, s az egyre elfajuló történet örvénye elkezdi magával húzni Catherine-t is.
A Chloe legfőbb erénye tán az, hogy tökéletes szerkezetéből adódóan sosem tudjuk, merre fordul a történet iránya. Ennek megfelelően a fő karakter Chloe megítélése is folyamatosan változik, néha jószívű tündérnek tűnik, néha gépies és teljesen ösztönös lénynek – Amanda Seyfried játékára nincs jobb szó, mint hogy bámulatos, amit csak ismételni lehet, ha a külsejét akarnánk leírni óriási szemével, durván érzéki szájával, tökéletes alakjával.
Julianne Moore is nagyot alakít, a kétségei és felháborodása ellenére az egész történettől menekülni nem tudó, jelentőségét és karakterét kétségbeesetten kereső negyvenes asszony képe zavarba ejtően tisztán van megformálva, mint ahogy Liam Neeson nárcisztikus, feleségével és családjával zöld ágra vergődni nem képes, kapuzárási pánikot átélő alakítása is remek. A Chloe nagyon sokat tud a válságban lévő kapcsolatokról, az elhallgatott problémákról, a napi rutin vonszolta, de amúgy egyre üresedő családi életről, a hazugságok és rejtélyek hálójáról, végső soron egymás mellett élő idegenekről. A világ szövevényét nem sokan tudják úgy reprodukálni, mint az örmény születésű kanadai rendező.
De akit ez a vonulat annyira nem izgat, csak egy hatásos drámát szeretne látni sok csavarral, az is teljesne elégedett lesz. A feszültséget az erotikus jelenetek csigázzák tovább, amelyeknek Egoyan nagymestere. A Chloe közel van a tökéleteshez, képes sokakat megszólítani, és, ezt kijelenthetem, meglepni.
Chloe – színes, feliratos, amerikai-kanadai-francia thriller, 96 perc, 2009, rendező: Atom Egoyan, forgatókönyvíró: Erin Cressida Wilson, zeneszerző: Mychael Danna, operatőr: Paul Sarossy, producer: Jeffrey Clifford, Joe Medjuck, Ivan Reitman, vágó: Susan Shipton, szereplők: Amanda Seyfried (Chloe), Julianne Moore (Catherine Stewart), Liam Neeson (David Stewart), Max Thieriot (Michael Stewart), Meghan Heffern (Miranda), forgalmazza a Corner Film
Hazai bemutató: április 28.
