Ulrik, az ötvenes nehézfiú szerelemféltésből elkövetett gyilkosságért kiszabott büntetéséből szabadul 12 év után. Odakinn egyfelől a nagy semmi várja – szó szerint: már a börtön vaskapuja is egy kietlen hómezőt kettészelő autópályára nyílik, ahol hideg van és zaj. De várja másfelől a régi élet szemétdombja is, évtizednyi idő után is szinte változtalanul – no jó, a kocsmában már nem lehet dohányozni, van tehát mégis némi eltérés. S az említett szemétdombon még mindig az a Jensen nevű piti maffiózó a kakas, aki filmünk bűncselekményekbe kissé belefáradt hősének valaha kisebb-nagyobb munkákat adott (hol egy rablás, hol egy pénzbehajtás, elvégre élni csak kell). S aki most kér egy apró szívességet, az elmúlt 12 évben a hátrahagyott feleségnek nyújtott anyagi támogatás ellentételezéseképpen.
Egyfelől egy korrekt bűnfilm pereg szemünk előtt, amely nem nélkülözi a drámai elemeket sem. Sőt, határozott jellemfejlődésnek leszünk tanúi: a keménylegény lassan rájön, hogy súlyosan palira vették, s nem csak drága felesége – akinek csak volt valami köze a régi kalandhoz, azóta viszont még a családi fényképekről is kivágta apuci arcát, nem hogy felnőtté cseperedett fiának egyszer is szóba hozta volna, hogy hol van a családfő –, de maga a figurát jószívű keresztapára vevő maffiózó is.
Másfelől egy sajátos humorú, a manapság méltán népszerű, szarkasztikus dán filmekkel rokon komédiát is látunk ugyanakkor, amely a tragikomikus helyzetekben feltünedező, rejtőien elrajzolt alakok bizarr szólói mellett az ismétlődő történések apró jelentésmódosulásaival mulattat. A film egyszerre fordulatos, kifejezetten eseménydús – és lassú kibontakozású, kitartott pillanatokban gazdag. Humora egyszerre leheletfinom és röhögtetően vaskos. Ráadásul a széttartó történetszálakat végül egy kifejezetten érzelmes, életigenlő – de persze morbid poénokba csomagolt – gesztussal sodorja együvé a rendező.
A dolgozat melegen ajánlható mindenkinek, akinek bejött az Ádám almái vagy a Gengszterek fogadója, s aki – mint e sorok írója – szintén nem tud betelni az egyszerre karizmatikus és szeretetreméltó, tahóként és nagyszívű lúzerként egyaránt hiteles Stellan Skarsgårddal (Hullámtörés, Good Will Hunting, Mamma mia!), aki ezt a filmet is a hátán viszi.
En ganske snill man – színes, feliratos, norvég vígjáték, 2010. Rendezte: Hans Petter Moland. Szereplők: Stellan Skarsgard (Ulrik), Henrik Mestad (Kenny), Bjorn Floberg (Rune Jensen), Gard B. Eidsvold (Rolf), Jorunn Kjellsby (Karen Margrethe), Bjorn Sundquist (Sven). 105 perc. Forgalmazó: Anjou-Lafayette.
Hazai bemutató: április 14.
