Kultúra

30 éve lőtték le John Lennont

Az évforduló alkalmából most először olvasható teljes terjedelemben a Lennonnal készült utolsó interjú, amely a Rolling Stone magazin pénteki számában jelenik meg.

A Beatles egykori frontemberét, a zenészként, képzőművészként és békeaktivistaként is világhírű John Lennont 1980. december 8-án négy, hátulról leadott lövéssel terítették le lakhelye, a New York-i Dakota-ház előtt.

Lennon ekkor már tizenkét éve második felesége, a japán Yoko Ono avantgárd művésznő oldalán élt, együtt nevelték közös fiukat, az akkor ötéves Seant. John Lennon, aki közismert volt pacifista meggyőződéséről, nem sokkal korábban ünnepelte negyvenedik születésnapját: idén október 9-én töltötte volna be hetvenedik életévét.

Mark David Chapman, a zavaros személyiségű gyilkos, aki akkor 25 éves volt, elismerte bűnösségét, és azzal magyarázta tettét, hogy fel akarta hívni magára a figyelmet. Chapmant életfogytiglani elzárásra ítélték, és ma is a New York északi részén található Attica börtön foglya. Eddig hat alkalommal utasították vissza feltételes szabadlábra helyezési kérelmét, utoljára idén szeptemberben. John Lennon özvegye, Yoko Ono ellenzi, hogy kiengedjék férje gyilkosát, mert úgy érzi, veszélyeztetné a maga és ma 35 éves Sean személyes biztonságát.

Így számolt be a tévé a világhíresség meggyilkolásáról aznap este:

Közvetlenül a gyilkosság után természetesen Paul McCartney-t, Lennon Beatles-beli zenésztársát is próbálták megszólaltatni. Ahogy az alábbi felvételen jól látszik, McCartney ahogy tud, menekül a kamerák elől.

John Lennon három nappal meggyilkolása előtt, 1980. december 5-én beszélgetett Jonathan Cott újságíróval. Az interjúból sok minden napvilágot látott az elmúlt 30 évben, teljes terjedelmében azonban csak most, a Rolling Stone zenei magazin legújabb számában lesz olvasható.

A Beatles egykori tagja az interjúban panaszkodott kritikusaira, akiket – mint mondta – csak a “halott hősök” érdekelnek, optimistán beszélt ugyanakkor családjáról és jövőjéről, és azon tűnődött, milyen sok ideje van még arra, hogy valóra váltsa életcéljait.

“Szavai vidámak, vibrálóak, reményteljesek, felforgatóak és félelem nélküliek. Nem finomított a mondandóján” – nyilatkozta kedden Cott, aki annak idején Lennon lakásán és lemezstúdiójában vette fel az interjút a zenész és felesége, Yoko Ono közös albuma, a Double Fantasy megjelenése alkalmából.

Lennon legkeményebb megfogalmazásait a kritikusoknak tartogatta, akik sem művészetével, sem életútjával nem voltak kibékülve a Beatles feloszlását követő években.

“Ezek a kritikusok olyan illúziókat keltenek a művészekről, akár a bálványimádat. Csak akkor szeretik az embereket, ha felfelé tartanak, és a halott hősöket, Sid Vicioust és James Deant akarják újra. Hagyjuk, ne is beszéljünk róluk” – fogalmazott a zenész. Az interjúban Lennon megjósolta, hogy Bruce Springsteen, akit akkoriban a rock fénylő csillagaként méltattak, hasonló kritikákat kap majd.

Arról is beszélt, hogy szeretne legkisebb fia, Sean jó apja lenni, majd kitért Yoko Onóval való szoros kapcsolatára. “Csak két embert választottam ki, akikkel együtt akartam dolgozni: Paul McCartney-t és Yoko Onót. Nem rossz találat”.

“Sohasem követeltem válaszokat az élet kérdéseire. Csak dalokat adtam ki és olyan őszintén válaszoltam a kérdésekre, ahogy tudtam. De továbbra is hiszek a békében, a szerelemben és a megértésben” – foglalta össze negyven éves fejjel élete legfontosabb témáit.

Mint Cott most elmondta, miután Mark David Chapman lelőtte Lennont a New York-i Dakota-ház bejárata előtt, a nagy sietségben csak az interjú egyes részletei fértek be a Rolling Stone magazin címlapsztorijába. A háromórás hanganyagra néhány hónapja bukkant rá pakolászás közben. Úgy vélte, csoda, hogy a mágneses hangszalag nem sérült meg, és tisztán hallható rajta Lennon hangja.

A Rolling Stone az interjú mellett Yoko Ono esszéjét is közli, amelyben az özvegy felidézi utolsó közös napjaikat.

Hogy némi zene is legyen összeállításunkban, jöjjön Lennon Beatles utáni szólókarrierjének két teljesen ellentétes dala (de legalább ugyanarról a koncertről). Az első, az Instant Karma az énekes heroin elleni küzdelméről szól meglehetősen harsányan, a másik pedig az álmodozós Imagine, amely megjelenése óta a világbéke himnuszává vált.

Instant Karma:

Imagine:

AJÁNLOTT LINK:
A Rolling Stone magazin weboldala

Ajánlott videó

Olvasói sztorik