Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke köszöntőjében Pázmány Péter a fejedelemhez intézett szavait idézte: “mert ha nekünk nem fáj, saját nemzetünknek romlása, fogyása, akkor nem tudom kinek fáj”. E gondolat kell, hogy foglakoztasson bennünket a Kárpát-medencében, a magyarok földjén – mondta.
Az első díjazottat, Bohumil Dolezalt méltató Kiss Gy. Csaba kurátor a közírót igazi független szellemnek nevezte, aki egyetlen politikai párthoz sem tartozik, de értékeihez nem fér kétség. A kommunista diktatúra idején kezdődött kapcsolata az alapítvánnyal, 1977-ben aláírta a chartát, szövetséges volt a politikai átmenet éveiben, bírálta a bős-nagymarosi erőmű tervét – emelte ki életének néhány fontosabb állomását. A XIX. és XX. század legnemesebb cseh hagyományaiból származik gondolkodása, illúziók nélkül szemléli a cseh politikát és térségünk történéseit.
Az elismerésért magyarul köszönetet mondó író úgy fogalmazott: tartós béke csak az igazságosságra, a megbékélésre és a megbocsátásra épülhet, ezért nem elég imádkozni, tenni is kell érte.
Kányádi Sándor költőt Bíró Zoltán kurátor úgy méltatta, hogy a nyolcvanéves költőnek nem kell mentegetőznie sem életműve, sem életfilozófiája, sem élete kisebb-nagyobb fordulói miatt. Úgy szereti anyanyelvét, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőséget a játékra és a vigasztalásra egyaránt. Életműve önmagát jelölte ki a költészet táborában – mutatott rá.
Für Lajos történészt Hende Csaba honvédelmi miniszter méltatta. Kiemelte: egész életét a nemzet szolgálatában élte le, politikusként mindig a köz érdekét szolgálta. Felidézve életútját és kiemelve a honvédelem ügye iránti elkötelezettségét, hangsúlyozta: olyan életpálya áll mögötte, amelyet a nemzet szolgálatában futott végig, s nem kímélte magát. Politikából történő távozása után sem szűnt meg tenni közös dolgainkért – fűzte hozzá.
Király Tibor jogtudósról, a negyedik díjazottról Bakos István kurátor mondott méltató szavakat. Kiemelte részvételét az 1993-as felsőoktatási és 1998-as büntetőeljárási törvény kodifikációs előkészületeinél. Hitvallását az 1957-58 védelem és a védő a büntetőügyekben című könyvében fogalmazta meg, amelyben 1956 áldozataiért, hőseiért, és védőik jogaiért tört lándzsát. A büntetőeljárás-jog jeles kutatójának fontos szerepe volt a Miskolcon és Debrecenben a jogi kar létrehozásában és újraindításában.
A Bethlen Gábor születésének 430. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Márton Áron-emlékérem kitüntetettje Puskás László görög katolikus pap és Magyar Katolikus Rádió volt. Tamási Áron-díjban részesült Járfás Ágnes műfordító, Teleki Pál-érdemérmet kapott Pogány Erzsébet alapító-igazgató, Felvidék Ma (Somorja, Felvidék) és Hornyik Miklós közíró, (Délvidék) és Eötvös József Collegium.
Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány – a hazai és a külhoni magyarok áldozatkészsége, munkája révén – anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállalt és vállal a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiemelkedő képviselőinek elismerésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában, a rendszerváltásban, s reményeik szerint a nemzet jövőjének alakításában is.
Petrik Béla, az alapítvány titkára felidézve a szervezet történetét, úgy fogalmazott: az alapítvány egyszerre vált a szellemi-kulturális autonómia központjává, segélyszervezetté, ösztöndíjtanáccsá, a határon túl élők érdekképviseleti szervévé. A díjazottak egy része hangsúlyosan, a határon túli magyarság azon kiemelkedő személyiségei, akikről sem a szocialista államhatalom, de a rendszerváltás utáni szocialista-liberális kormányok sem vettek tudomást, de akik minden körülmények között nyíltan vállalták a magyarság közösségi jogaiért folytatott harcot – mondta.
