A magyar előadás a nemzetközi zsűri értékelése szerint “ügyesen és bátran” oldotta meg “az átjárást a(z eredeti értelemben vett) műkedvelőség és a professzionalizmus között”.
Mundruczó Kornél azt mondta: feltehetően azért szól így az indoklás, mert az előadás stílusába erőteljesen beemelték a televíziós valóságshow-k világát, az pedig valamilyen módon műkedvelő, amatőr színjátszás, hiszen az efféle showműsorok szereplői tulajdonképpen játszanak, még ha saját magukat is alakítják. “A színdarab nagyon sokat játszik ezzel a kérdéssel” – mondta.
A rendező arra a kérdésre válaszolva, hogy amennyiben választania kellene a filmrendezés és a színházi rendezés között, melyiket választaná, elmondta: egyértelműen filmrendezőnek tartja magát. Szavai szerint színházi rendezései nem is igazi színdarabok, a filmes szemléletmódot viszi bele abba a három-négy “speciális projektbe”, amelyet évente elkészít.
A 44. BITEF fődíját a berlini Deutsches Theater társulata nyerte el a Ványa bácsival; a Csehov-darab a tavaly elhunyt Jürgen Gosch rendezésében az év előadása volt 2008-ban Németországban.
Nyolc ország tíz társulata versengett a rangos belgrádi színházi fesztivál díjaiért. A versenyprogramban két-két szerb és belga, valamint egy-egy olasz, német, magyar, orosz, lengyel és szlovén színtársulat előadása szerepelt.
