Az október 17-ig látogatható tárlat anyagát a kaposvári Rippl-Rónai Emlékmúzeumtól kölcsönkért 56 és a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdonában lévő 8 festmény alkotja.
A közönség olyan remekműveket csodálhat meg, mint gróf Andrássy Tivadarné kevés eszközzel, színnel, de annál nagyobb koncentrációval készült arcképe, vagy a jólétről, a boldogságról, az élet szabad élvezetéről szóló Modelljeim kaposvári kertemben című festményt. A kiállított képek között van az intimitás mesteri megjelenítésének példája, a Piacsek bácsi hölgyek társaságában című festmény, valamint a Zorka is, amely a művész személyiségközeli arcképeinek egyik leghíresebbje.
Az 1887 és 1901 között Párizsban alkotó, és ott egy ideig Munkácsy Mihály segédjeként dolgozó, majd saját utat kereső Rippl-Rónai József (1861-1927) egyenrangú társává vált a Gauguin köré csoportosuló Nabis-festőmozgalom tagjainak, amikor pedig sikeres művészként hazatért, festőforradalmár szerepbe bújva arra vállalkozott, hogy művészeti vívmányait megismertesse és elfogadtassa a magyar közönséggel.
“Kaposvári elvonultságában végzett ötévnyi alkotómunka kellett ahhoz, hogy enteriőr-korszakos képeire felfigyeljenek az intimitást kedvelő, csendes áhítatra hajlamos magyar polgárok, s olyan tehetséges követői legyenek, mint Czóbel Béla, vagy mások mellett Martyn Ferenc is” – mondta Horváth János művészettörténész.
A művészettörténész örömének adott hangot, hogy Pécsett egy időben, egymástól nem messze látható Munkácsy Mihály trilógiája, valamint a tanítvány Rippl-Rónai alkotásai.