Tényleg ez a viharelmaradás teljesen megborította az embereket. Ennyi csalódott embert már nagyon régen láttam magam körül. Na jó csak vicceltem. Itt senkit nem érdekel az eső, mert itt kérem sodródás van és vonulás és elképesztően erős program. Tényleg. Ha tegnap azt írtam, hogy a szervezők arra napra időzítették a legjobb a fellépőket, akkor most azt kell írjam, hogy tizenkilencre lapot húztak, és bejött.
Ha tegnap nem lett volna megvilágosádásom – amit ugye egy hajnalig tartó fejenpörgés követett -, akkor most óriási bajban lettem volna, hogy Kasabian, vagy Monster Magnet, esetleg főműsoridőben Muse, vagy Yeassayer, vagy Shantel & Bucovina Club Orcestar, vagy PASO, vagy Fear Factory (igen ezek mind egy időben vannak)… De mivel megvilágosodásom volt ugyebár, ezért aztán csak mentem, és mentem, arra amerre az ég vezetett! És az bizony vezetett is. Belestem a fogyasztói csapdába is – amibe minden magára kicsit is adó fesztiválozó belezuhan egyszer az öt nap alatt -, vettem magamnak egy újabb inget, ami aztán most cipelhetek magammal egész éjszaka. Na de ez legyen az legnagyobb problémám. Megadtam a kihelyezett fogyasztói szentély papjainak, amit meg kellett adnom.
Ezután már csak egy dolog van hátra a hatalmas búcsúbulizás után. Méghozzá a már hagyománnyá vált kilépő kürtös kalácsom megvásárlása. Ezt mindig az utolsó napra halasztom, addigra ugyanis megszokom a gondolatot, hogy megint legalább 50 Ft-tal drágább, mint volt a múlt évben. Most viszont félre is teszek egy ötvenest a jövő évi inflációt megelőzendő.
Jut eszembe…
