Kultúra

Restaurálták a milói Vénuszt

A csaknem kétszáz éve Franciaországba érkezett antik görög nőszobor néhány titkát is feltárta, miközben gondosan megtisztították a múlt porától.

A remekművet, amely a Szamotrakhéi Szárnyas Győzelem nőalakja és a Mona Lisa mellett a Louvre három leghíresebb alkotásának egyike, egy külön számára berendezett igen nagy teremben helyezték el, hogy az évente előtte elvonuló hatmillió látogató a lehető legkedvezőbb körülmények között csodálhassa meg szépségét.

A klasszikus görög művészetnek (Kr. e. 450 – Kr. e. 30) szentelt egész részleget átszervezték a múzeumban, hogy megfelelően irányíthassák a remekmű felé áramló tömeget.

A Kr. e. 120-ra datált szobrot az égei-tengeri Ciklád-szigetekhez tartozó Mélosz-szigeten 1820-ban fedezte fel egy földműves. Görögország abban az időben török uralom alatt állt, Franciaország 1821-ben vásárolta meg a mindmáig az antik szépség megtestesítőjének tekintett nőalakot a konstantinápolyi francia nagykövet közbenjárásával.

A Louvre annak idején egy hatalmas, több mint 200 négyzetméteres teremben állította ki, ahol 1848-tól 1934-ig “fogadta” a látogatókat. Ma újra ezen a helyen látható, de 1934-től mostanáig egy háromszor kisebb teremmel kellett beérnie.

A szobrot utoljára 1964-ben mozdították meg, akkor André Malraux kulturális miniszter Japánba engedte egy reprezentatív kiállításra. Az utazás során elmozdult a szobrot alkotó két tömb. A mostani, gammasugarakkal végzett vizsgálat azt mutatta, hogy biztonságosan áthelyezhető. Ugyanakkor felső része – a fej, a vállak, a hát – nagyon törékeny, mivel a szobor feltehetően igen hosszú időn át állt a szabadban.

Az idő múlásával a milói Vénusz “bepiszkolódott és egyre barnábbá vált” – mondta el Martinez. Olaj-, szappan- és gipsznyomok maradtak rajta, miután még a 19. században másolatot készítettek róla. Ezek az anyagok maguk is öregedtek, az évek pora pedig rájuk tapadt. A Louvre ezért úgy döntött, hogy eltávolítja az összes gipsztömést, “megtisztítja az ízületeket” és a teljes felületet. Az Anna Martinotta által végzett restaurálás 2009 novemberétől 2010 áprilisáig tartott. A művelet során a nőalak jobb melle alatt lévő gipszpótlásban egy kis papírdarabot találtak, amelyre felírták, hogy ezt a szépészeti beavatkozást 1936-ban végezték.

A Louvre szakértői feltették maguknak a kérdést, kiegészítsék-e a szobrot a 19. században gipszből készített, ráillesztett majd később eltávolított ballábbal – végül nemet mondtak erre a megoldásra. A gipszből készült orrot a restaurálás idejére eltávolították. Ugyanis egy Lange nevű szobrász, akit a szobor Franciaországba érkezésekor restaurálta a szobrot, átszabta Vénusz orrát, hogy márványból illeszthesse hozzá a hiányzó részt. Végül akkor gipszből készült el a híres orr. A restaurálást felügyelő bizottság ezúttal is ezt a megoldást választotta, mert az a mód, ahogy Lange letörte az orrot, “egyszerűen borzalmas volt”. Az első restaurálás, 1822 és 1824 között Lange a hiányzó karokat is pótolni akarta, el is készítette mindkettőt, de a polémia szerencsére megakadályozta, hogy azokat fel is helyezzék a torzóra.

A Szamotrakéi Szárnhyas Győzelem szobra ugyancsak bepiszkolódott, restaurálását 2012-re vették tervbe. Ami Leonardo da Vinci remekét, a Mona Lisát illeti, ő már évekkel ezelőtt új termet és különleges, golyó- és vakuálló üveget kapott a párizsi Louvre-ban.

Címkék: Vénusz

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.