Nagyvilág

Donald Trump interjút adott a CNN-nek, amelyben elmondta, hogy a nagy csapáshullám még nem is történt meg Irán ellen.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: az Irán ellen indított offenzíva „világos, elsöprő és határozott” célja az volt, hogy kiiktassák az iráni rakétafenyegetést, romba döntsék az iráni haditengerészetet, illetve elérjék azt, hogy Iránnak ne legyenek atomfegyverei.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy a legjobb szakértőket küldi a Közel-Keletre, hogy segítsenek lelőni az iráni drónokat, ha a nyugati vezetők meggyőzik Putyint arról, hogy tűzszünetre van szükség.

Újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy mit gondol arról, hogy az Egyesült Államok és Izrael összehangolt akció keretében megtámadta Iránt, ami legalábbis megrengette az ország felett uralkodó rendszert – példának okáért Ali Hámenei nagyajatollah is életét vesztette az egyik első támadásban.

Vang Ji, Kína külügyminisztere közölte az iráni külügyminiszterrel egy hétfői telefonhívásban, hogy Peking támogatja Teheránt abban, hogy meg tudja védeni magát az amerikai és izraeli támadásoktól.

A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, miután közlésük szerint iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményüket is.

Oroszország állandó kapcsolatban áll Iránnal és a közel-keleti konfliktus által érintett többi féllel – jelentette ki a napi történések sűrűjében a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.

Az iráni Forradalmi Gárda azt állította hétfőn, hogy rakétákkal támadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának épületét és az izraeli légierő parancsnokának székhelyét.

Szijjártó Péter szerint tovább romlik a közel-keleti biztonsági helyzet, az iráni támadások fokozódnak, és emiatt sorra hosszabbítják meg a légtérzárakat a térség több országában.

A kuvaiti légvédelem véletlenül lőhetett le három F–15-ös amerikai vadászgépeket hétfőn – közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága alapján a BBC.

Iránban 555 ember halt meg az amerikai–izraeli légicsapások szombat reggeli megindulása óta – jelentette a Vörös Félhold segélyszervezetre hivatkozva az iráni állami média.

Kuvait védelmi minisztériuma közölte, hogy hétfő hajnalban több amerikai katonai repülőgép lezuhant, de a személyzet összes tagja túlélte a balesetet.

Dróncsapás érte az éjszaka folyamán a brit királyi légierő ciprusi Akrotiri légi támaszpontját, ahol csekély mértékű károk keletkeztek, az esetnek nem volt áldozata – közölte hétfőn a sziget elnöke és a brit védelmi minisztérium.

Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vasárnap esti közös közleményben jelezte: készek „arányos és szükséges védelmi intézkedéseket” bevezetni az iráni válaszcsapásokkal szemben, hogy még a forrásnál legyenek képesek kiiktatni Teherán katonai eszközeit.

Donald Trump amerikai elnök a The New York Timesnak adott rövid telefonos interjújában azt mondta: az Egyesült Államok szükség esetén négy-öt hétig fenn tudja tartani az Irán elleni katonai műveletek intenzitását, bár további amerikai áldozatokkal is számolni kell.

Új frontvonal bontakozott ki a Közel-Keleten terjedő háborúban.

Rakétákkal és drónok egész rajával támadta hétfőre virradóra a Hezbollah a Haifa déli részén található izraeli katonai bázist – írja a CNN.

Az Irán ellen szombaton indított izraeli–amerikai támadás okozta piaci bizonytalanság hatására hétfőn kora reggel emelkedett a kőolaj ára, mínuszban álltak a már nyitva tartó ázsiai tőzsdék mutatói, és gyengült a forint jegyzése a főbb devizákhoz képest.