Nagyvilág

Szakértő: Irán egy tudatosan megtervezett stratégia mentén terjesztette ki a konfliktust

Getty Images
Irániak gyűlnek össze egy tüntetésen 2026. március 20-án Teheránban, Iránban.
Getty Images
Irániak gyűlnek össze egy tüntetésen 2026. március 20-án Teheránban, Iránban.
Darázsfészekbe nyúlt az Egyesült Államok Irán megtámadásával. Az amerikai-izraeli légitámadásokra válaszul Irán nem csak a támadókat vette célba, hanem a szomszédos államokat is. De miért támadt rájuk, kire haragszanak jobban az Öböl menti országok, az USA-ra vagy Iránra, mi lehet ennek a konfliktusnak vége? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Joós Attilával, az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatójával.

Miután az Egyesült Államok és Izrael légioffenzívát indított február végén Irán ellen, az iszlám köztársaság rakéta- és dróntámadásokat indított Izraellel szemben, valamint az Öböl-térségben található amerikai katonai létesítmények ellen is. Mindkettő halálos áldozatokkal és sebesültekkel járt. De célpontjaik között nem csak a támadó országok objektumai voltak.

Az eszkaláció a cél

A háború első napjaiban – noha napi támadásaik száma azóta jócskán lecsökkent – Irán több mint kétszer annyi ballisztikus rakétát és körülbelül hússzor több drónt lőtt ki a Perzsa-öböl menti államokra, mint Izraelre.

Irán megtorló csapásai érintették, érintik Jordániát, Szíriát, Irakot, valamint mind a hat Öböl menti országot (Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot, Ománt és Bahreint) is. Ráadásul úgy, hogy utóbbiak a háború előtt megtiltották Washingtonnak az országaikban található amerikai támaszpontok és légterük használatát az Irán elleni támadó műveletekhez.

Imad Basiri / Anadolu / AFP Egy lelőtt iráni drón Szíria déli részén, Daraa tartományban, 2026. március 18-án.

„Az eszkaláció Irán célja” – nyilatkozta lapunknak Joós Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Globális és Fejlődéstanulmányok Tanszék egyetemi tanársegédje. Szerinte egyrészt

Irán mindig is tudta, hogy egy ilyen háborút konvencionális úton nem tud megnyerni az Egyesült Államok és Izrael ellen.

Másrészt fizikai okai is vannak a támadásoknak: az Öböl menti államok közelebb vannak, mint Izrael, másrészt nincs is olyan hatékony légvédelmük, mint Izraelnek, könnyebb célpontok, és kérdéses volt az is, hogy visszatámadnak-e. Irán célja, hogy a régióban minél nagyobb káoszt okozzon, minél szélesebb körű legyen a konfliktus, minél több fél érdeke sérüljön, és ezért minél több helyről érkezzen nyomás a Donald Trump vezette amerikai adminisztrációra. Az irániaknak nincs is nagyon más hatékony eszközük, mint a rakétáik és drónjaik, amik viszonylag alacsony költségek mellett a lehető legnagyobb hatást képesek elérni.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik