Trump: Az amerikai hadsereg gyakorlatilag elpusztította Iránt, az Egyesült Államoknak ez egy kirándulás

A globális olajellátás biztonságát veszélyeztető újabb iráni katonai lépések miatt megugrott a kőolaj ára, csökkentek az ázsiai tőzsdeindexek és gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel.

Röviddel fél hét után az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 8,40 dollár (9,12 százalék) emelkedéssel 100,38 dolláron állt.

Az ázsiai tőzsdék mindegyike mínuszban mozgott. A térségben irányadó tokiói tőzsde Nikkei225 indexe 1,5 százalékos, a szöuli 1 százalékos, a sanghaji pedig 0,8 százalékos gyengülést jelzett.

Az euró 389,64 forintra erősödött a szerda esti 386,57 forintról. A svájci frank jegyzése 428,39 forintról 431,90 forintra emelkedett, a dollár pedig 334,04 forintról 337,59 forintra drágult.

(MTI)

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását a világ tartalékaiból az iráni konfliktus nyomán felszökött olajárak stabilizálása érdekében – közölte Donald Trump amerikai elnök szerdán.

Az elnök egy Kentucky államban tartott nyilvános eseményen jelentette be, hogy a nemzetközi szervezet beleegyezett abba, hogy összehangolja a különböző országok tartalékait érintő lépést, ami jelentős mértékben lenyomja majd az árakat a világpiacon.

Trump a katonai helyzetet illetően azt mondta, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt másfél hétben „gyakorlatilag elpusztította Iránt”. Egy másik megszólalásában az elnök közölte, hogy az amerikai támadások jelenleg Irán dróngyártó kapacitásait, valamint a tengeri aknák elhelyezésére vonatkozó haditengerészeti képességeit érintik. Trump úgy fogalmazott, hogy az iráni konfliktus Irán számára háború, míg az Egyesült Államoknak „kirándulás”, ami Amerikát „kívül tartja egy háborún”.

A G7 országok vizsgálni kezdték a lehetőségét annak, hogy kíséretet biztosítsanak a hajók számára annak érdekében, hogy szabadon közlekedhessenek a Hormuzi-szorosban – olvasható a G7 elnöksége által szerdán kiadott közleményben.

A közleményt azután adták ki, hogy Emmanuel Macron francia elnök videokonferenciára hívta össze az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetőit, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen vívott háborút és annak következményeit az energiaárakra.

„Munkacsoportot állítottunk fel, hogy feltárja a hajók kísérésének lehetőségét, amikor biztosítottak a megfelelő biztonsági feltételek, és ez megegyezik a hajózási vállalatok, szállító cégek és biztosítók megközelítésével” – áll a közleményben.

A G7-esek megállapodtak, hogy egyeztetnek az Öböl menti országokkal a közel-keleti háború gazdasági következményeinek kezelése érdekében. A hét ország vezetői figyelmeztettek, hogy el kell kerülni az exportkorlátozással kapcsolatos intézkedéseket. A G7 megerősítette továbbá eltökéltségét az Oroszország elleni szankciók folytatása mellett. Előzőleg Macron, a csoportosulás soros elnöke a tanácskozás után kijelentette: noha a Hormuzi-szoros háború miatti blokádja mintegy 20 százalékkal visszaveti a világ kőolajszállítását, ez sem indokolja az Oroszország elleni szankciók feloldását.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el szerdán, amelyben az Irán által az öbölmenti országok és Jordánia elleni támadások azonnali beszüntetését követeli – de nem említi az Egyesült Államok és Izrael offenzíváját Irán ellen, amelyet utóbbi támadásaival megtorol.

A határozat elítéli Irán minden cselekedetét, illetve fenyegetését, amely a Hormuzi-szoros lezárásával, illetve az ott áthaladó nemzetközi hajózás akadályoztatásával és zavarásával kapcsolatos.

A Bahrein és az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsa többi tagállama (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Katar), valamint Jordánia által benyújtott határozattervezetet a BT 15 tagországa közül 13 támogatta, ketten tartózkodtak: Oroszország és Kína. A határozatot a szavazás előtt az ENSZ 135 tagállama támogatta a Közgyűlésben.

„A nemzetközi közösségnek ez a tömeges támogatása annak kollektív felismerését tükrözi, hogy mekkora veszélyt jelentenek az országaink elleni indokolatlan iráni támadások” – mondta Bahrein ENSZ-nagykövete, Dzsamál er-Ruvajie. Jérome Bonnafont, Franciaország állandó ENSZ-képviselője pedig úgy fogalmazott: „Iránnak meg kell hallania a nemzetközi közösségnek és a Biztonsági Tanácsnak ezt az erős üzenetét, és fel kell hagynia a konfliktus kiszélesítésével”.

(MTI)