A 2015-ös szíriai válság idején Oroszország még képes volt erőt mutatni, ám a közelmúltbeli konfliktusokban – így például az iráni háború esetében – már nem tud semmi érdemi dolgot tenni, amivel a rezsim megmentését szolgálhatná
– szögezte le Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő Veiszer Alinda műsorában, amelynek főbb momentumait a Telex szemlézte.
A történész emlékeztetett: az is mutatja, hogy csökken az orosz erő, hogy már négy éve háborúzik Ukrajnával, egy olyan országgal, amelynek a lakossága talán az ötöde a saját lakosságának, kisebb a gazdasági ereje, és nincs nukleáris fegyvere. Mint fogalmazott, nemcsak az iráni konfliktus bizonyítja, hogy „Oroszország azért nem egy nagyon erős állam, hanem ezt látjuk az elmúlt évek ukrajnai fejleményeiben is”.
Sz. Bíró úgy látja, a háború lezárásának kulcsfigurája valóban Donald Trump, az amerikai elnök nélkül aligha jöhetne létre olyan megállapodás, amely bizonyos szabályok közé kényszerítené Oroszországot.
Trumppal az a probléma, hogy miközben kulcsa egy jövendő megállapodásnak, egyben akadálya is
– tette hozzá a történész.
Sz. Bíró Zoltán kiemelte: az ukrajnai háború az oroszoknak sem jó, mert évekre visszaveti a fejlődésüket, ráadásul a hozzájuk fűződő viszony a világban olyan mértékben romlik meg, hogy azt nagyon nehéz levetkőzni. Sokáig „úgy tűnt, hogy azok az előítéletek, amik hosszú évekig meghatározták Európa középső és nyugati részének Oroszországhoz való viszonyát, azok eltünedezőben vannak. Ez a háború ezt a folyamatot radikálisan visszafordította” – fogalmazott.
A történész szerint 2012 óta nincs esély arra, hogy a putyini uralmat választásokkal le lehet váltani. Ezt fontos különbségnek tartja az orosz és a magyar állapotok között:
Sz. Bíró szerint szégyenletes, ahogyan a magyar kormány propagandacélokra használja fel az orosz–ukrán háborút és Ukrajnát.
Ez a szégyen, ha a kormányé is, és a kormány híveié is, bizonyos mértékig ránk is vetül, mert lehet, hogy tehettünk volna többet annak érdekében, hogy ez a fajta propaganda ne legyen ilyen hatékony.
Veiszer Alinda műsorában szó esett még arról, honnan indult Sz. Bíró Zoltán érdeklődése Oroszországgal kapcsolatban, milyen volt a brezsnyevi Szovjetunióban tanulni, később a rendszerváltás idején visszatérni az országba, illetve milyen volt a kádári Magyarország.
