Az Egyesült Államok iráni katonai akciója rendkívüli reakciókat váltott ki a Közel-Keleten: az Izraellel koordinált hadműveletek nyomán nem csak Irán vált célponttá. A teheráni válaszreakciók ugyanis a Perzsa-öböl menti államokat sújtották Katartól Bahreinen és Kuvaiton át az Egyesült Arab Emírségekig, de támadta a perzsa állam Szaúd-Arábiát, Irakot, Izraelt, Jordániát, Szíriát és Ománt is.
Az amerikai támadás közben Washingtonból eltérő üzentek érkeznek, hogy mi a beavatkozás célja. Donald Trump gyakorlatilag rezsimváltásra hívta fel az iráni népet (ezt Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint ugyanakkor ez nem egy rezsimváltó akció). Az amerikai elnök kinyilvánította azt is, hogy bele akar szólni Irán új vezetőjének kiválasztásába, ugyanúgy, ahogyan azt Venezuelában tette januárban, Nicolas Maduro elnök amerikai elfogása után. A CNN szerint a CIA azon dolgozik, hogy elsősorban kurd aktivisták felbuzdításával felkelést robbantson ki Iránon belül, Trump ki is jelentette, hogy „csodálatos” lenne egy kurd felkelés.
Mindezek után arról kérdeztük Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt, hogy mi lehet valójában az USA célja Iránban, és tényleg bekövetkezhet-e egy rezsimváltás.
Nem közép-kelet-európai értelemben vett rezsimváltás az amerikai cél Iránban
– mondta a 24.hu-nak a szakértő, aki szerint az USA nem diktatúrából akar demokráciát csinálni.
Iráni stratégia
Gyarmati szerint ez irreális cél lenne Iránban, de Trump cselekedeteiből sejthető, hogy Washington mit tekint jelenleg rezsimváltásnak: azt, hogy
