Ali Hamenei ajatollah halála után egy háromtagú vezetői tanács vette át ideiglenesen Irán irányítását – jelentette az iráni állami média. A testület Maszúd Peszeskján elnökből, Golámhosszein Mohszeni-Edzsei igazságügyi vezetőből és az Őrök Tanácsának egyik tagjából áll, és addig gyakorolja a legfelsőbb vezető alkotmányos jogköreit, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése ki nem jelöli Hamenei utódját. Egyelőre nem ismert, ki kerülhet az ország élére.
A nagy befolyással bíró Őrök Tanácsa 12 tagból áll, és az iráni politikai rendszer egyik kulcsszereplője, amely nemcsak az alkotmányosságot felügyeli, hanem érdemben meghatározza, kik indulhatnak választásokon.
Az amerikai elnök, Donald Trump a CBS Newsnak úgy fogalmazott: „vannak jó jelöltek” Irán vezetésére, de neveket nem közölt, ugyanakkor újabb megtorlással fenyegette Teheránt, ha folytatódnak az iráni támadások. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a mostani hadműveletet „a történelem leghalálosabb és legprecízebb légicsapásának” nevezte, amelynek célja az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítése volt.
A hatalmi vákuum lehetősége miatt megszólalt Reza Pahlavi is, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia. A Washington Postban megjelent írásában jelezte: kész szerepet vállalni egy átmeneti időszakban, amely során új alkotmányt fogadnának el népszavazással, majd nemzetközi felügyelet mellett szabad választásokat tartanának.
Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában is kiéleződött a vita: Bahrein a térség arab államai nevében elítélte az iráni megtorló csapásokat, Irán ENSZ-nagykövete viszont az Egyesült Államokat okolta civilek haláláért, önvédelemre hivatkozva. Az amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak önvédelemre hivatkozott az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján.
