Nagyvilág

Gubík László: A magyar-szlovák kapcsolatoknak el kell bírniuk ennél keményebb fellépést is

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
A szlovákiai magyar párt elnökét a Benes-ügyről, az Orbán-kormány hallgatásáról, Magyar Péter és Robert Fico csörtéjéről, valamint arról kérdeztük, meglepte-e, hogy önbevallása szerint a Magyar Szövetség valaha volt legkonzervatívabb elnökeként a felvidéki magyarság mellé álló liberálisokkal találta magát egy színpadon. Interjú Gubík Lászlóval.

„A 2006 és 2010 közötti időszakban magyarellenes éle volt Fico politikájának, ma ez nem látható. Nem tudom, belátta-e, hogy ez sehová nem vezet, vagy azért változtatott, mert a déli szomszédja az egyik legnagyobb szövetségese.” Ezt 2025 februárjában nyilatkozta az Indexnek. Majd egy évvel később, tavaly decemberben a Fico-kabinet a büntető törvénykönyvet úgy módosította, hogy akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető a második világháború utáni szlovákiai berendezkedés – köztük a Benes-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezése. Most hogyan vélekedik Ficóról, visszatért a magyarellenes éle a politikájának?

Nem gondolom, hogy visszatért volna, inkább azt mondanám, hogy felszínre került. Egy számunkra nagyon érzékeny, szimbolikus és komoly témához nyúltak – rendkívül durva módon. Én hajlamos vagyok elhinni, hogy elsődlegesen nem magyarellenes motivációk működtek, hanem az ellenzéknek akartak odacsapni. Ugyanakkor azt valahogy az urak nem tudatosították, hogy nemcsak a Progresszív Szlovákiának (PS) az ablakát törték be – pontosabban akarták betörni –, hanem azokból a kavicsokból jutott a magyar párt, illetve a felvidéki magyar közösség ablakának is.

Akkor osztja azt a vélekedést, miszerint a fő ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia vitorlájából akarták kifogni a szelet, amely a Benes-dekrétumokon alapuló jelenkori földelkobzások leállítására szólította fel a kormányt?

Így van. Fontos megjegyezni, hogy három paragrafussal is módosították a büntető törvénykönyvet, és a szlovák közbeszéd nem a Benes témával foglalkozott elsődlegesen, hanem a Lex Gasparral, vagyis az együttműködő vádlott intézményének az eltörlésével. Amivel egyébként az egyik emberüket akarták bevédeni, zárójel bezárva. Az is megér egy gondolatot, hogy egy ilyen jellegű Btk.-módosításhoz ugyan mi szükség volt egy másik, teljesen más témájú módosítást hozzácsapni, amit mi Lex Benesnek nevezünk. Egy teljesen betarthatatlan jogszabályról beszélünk, és bízom benne, hogy ezt az Alkotmánybíróság is ki fogja mondani.

Ettől függetlenül áll a kérdés, hogyan lehet jellemezni azt a politikust és az általa vezetett kormányt, amely politikai eszköznek használja a felvidéki magyarságot?

Szűklátókörűnek.

Akkor a magyarellenes jelzőt erősnek érzi?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik