A The Washington Post tömeges leépítési hullámot jelentett be, a vállalat dolgozóinak körülbelül 30 százalékát bocsátják el, a 800 újságíróból több mint 300 embert küldenek el – írja a The New York Times.
Matt Murray főszerkesztő szerdán reggel egy telefonkonferencián jelentette be a szerkesztőségnek a drámai változásokat. A leépítések szinte minden rovatot érintenek, de különösen súlyosan sújtják a nemzetközi tudósítókat, a helyi hírek munkatársait és a sportrovatot.
A lap stratégiája gyökeresen átalakul: a jövőben elsősorban az amerikai hírekre és politikára, valamint az üzleti életre és az egészségügyre fog koncentrálni, miközben más területek háttérbe szorulnak, vagy teljesen megszűnnek.
Az összes fotóst elbocsátották, ami különösen sokkolta a szerkesztőséget. A The Washington Post könyvrovata megszűnik, ahogyan a népszerű Post Reports napi hírműsor is. Bezár a lap sportrovata, bár néhány riporter a kulturális rovatban marad.
A nemzetközi tudósítás terén ugyan néhány tucat helyszínen maradnak riporterek, de a közel-keleti, indiai és ausztráliai tudósítókat és szerkesztőket mind elbocsátották. Különösen megdöbbentő egy ukrán tudósító elküldése, akit épp a háborús övezetben végzett munkája közben értesítettek a döntésről. Egy olaszországi sportriporter, aki a téli olimpiáról tudósított, azt mondta, hogy elbocsátása ellenére továbbra is cikkeket fog írni. Amikor Peter Finn, a The Washington Post nemzetközi szerkesztője értesült a leépítések mértékéről, azt kérte, hogy inkább őt bocsássák el, mintsem hogy részt vegyen a leépítések tervezésében.
A leépítés fő okaként Murray főszerkesztő a The Washington Post anyagi nehézségeit jelölte meg. A számok valóban aggasztóak: az online forgalom az elmúlt három évben közel felére csökkent, a naponta megjelenő cikkek száma az elmúlt öt évben jelentősen visszaesett. Will Lewis, a lap kiadója és vezérigazgatója 2024-ben így fogalmazott:
Hatalmas összegeket veszítünk. Az olvasóközönség az elmúlt években felére csökkent. Az emberek nem olvassák a cikkeiteket.
Jeff Bezos tulajdonában
A történethez hozzátartozik, hogy a The Washington Post a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos tulajdonában van. Az Amazon alapítója 2013-ban vásárolta meg a The Washington Postot, amikor az anyagi gondokkal küzdött. Az első nyolc évben a lap kivirágzott, nőtt a digitális előfizetések száma, és nyereséget kezdett el termelni.
Bezos kezdetben nem avatkozott bele az újság szakmaiságába, lehetővé téve a legendás főszerkesztő, Marty Baron számára, hogy nyugodtan végezze a munkáját. A The Washington Poston, amely munkatársai az 1970-es években feltárták a Watergate-botrányt is, független és hiánypótló anyagok jelentek meg, beleértve a Donald Trump-elnökség kritikus tudósítását is. A szerkesztőség számos díjat nyert, köztük Pulitzer-díjat a kongresszusi épület 2021. január 6-i ostromáról szóló tudósításáért.
Az elmúlt három évben azonban a helyzet megváltozott. Bezos 2023 végén Will Lewist nevezte ki a lap kiadójának és vezérigazgatójának, akinek hivatali ideje már kezdetektől viharos volt. Lewis próbálkozott a mesterséges intelligencia bevezetésével, szervezeti átalakítással, miközben felszínre került az érintettsége egy brit telefonlehallgatási botrányban.
A válság mélypontja a 2024-es amerikai elnökválasztás előtt következett be, amikor Lewis Bezosra hivatkozva bejelentette, hogy a The Washington Post szerkesztőbizottsága nem támogathatja Kamala Harris demokrata jelöltet. Erre válaszul több százezer előfizető mondta fel előfizetését, ami tovább súlyosbította a lap pénzügyi gondjait.
2024 végén Bezos egy, a The New York Times által szervezett konferencián így írta le a helyzetet: „Egyszer már megmentettük a The Washington Postot, és most másodszor is meg fogjuk menteni.”
„Az üzleti világ nagy része gyáván megadta magát az autoriter hullámnak”
Jeff Stein, a The Washington Post fő gazdasági tudósítója, aki nem volt a szerdán elbocsátottak között, így nyilatkozott:
Ez tragikus nap az amerikai újságírás, Washington városa és az egész ország számára. Gyászolom azokat a riportereket, akiket szeretek, és akik munkájukkal a szakma legigazabb és legnemesebb formáját tartották fenn. Olyan hibákért büntetik őket, amelyeket nem ők okoztak.
Marty Baron, a The Washington Post korábbi főszerkesztője kemény szavakkal illette a történteket: „Ez a nap a világ egyik legnagyobb hírügynökségének legsötétebb napjai közé tartozik. A The Washington Post ambíciói jelentősen csökkenni fognak, tehetséges és bátor munkatársai tovább fogynak, és a közönség nem juthat hozzá valóságalapú tudósításokhoz, amelyekre most nagyobb szükség van, mint valaha.”
Nicholas Kristof, a The New York Times Pulitzer-díjas újságírója, aki maga is dolgozott korábban a The Washington Postnak, különösen éles kritikával illette Bezost.
Bezos a limuzinjának üléseiből kiszedett apróval is megőrizhette volna a The Washington Postot az amerikai demokrácia egyik pillérének, de úgy tűnik, aggódott amiatt, hogy a The Washington Post bajba sodorta őt a Fehér Háznál. Megértem, hogy egy milliárdos nem köteles támogatni egy játékot, amelyet már megunt, de Bezos eladhatta volna a Postot. Ehelyett tönkretette.
– írta Kristof, hozzátéve, hogy Bezos 75 millió dollárt költött a Melania-dokumentumfilmre a Trump-adminisztráció kegyeinek elnyeréséért, de nem volt hajlandó sokkal szerényebb összegeket költeni egy fontos, független újság fenntartására.
„Ez a lépés aláhúzza, hogy az üzleti világ nagy része gyáván megadta magát az autoriter hullámnak” – fogalmazott Kristof.
