Attól tartanak egyes vezetők Teheránban, hogy a venezuelai amerikai katonai művelet után Irán is a Trump-kormány agresszív külpolitikai terveinek célpontjává válhat – számolt be róla hétfőn mások mellett a Jerusalem Post. Donald Trump amerikai elnök már Venezuela szombati lerohanása előtt azzal fenyegette a perzsa állam teokratikus vezetését, hogy „csőre töltve, indulásra készen” állnak, ha a legújabb iráni tüntetéshullámban erőszakosan lép fel a tiltakozókkal szemben.
Ténylegesen beavatkozni azonban – a jelek szerint – kevésbé érné meg most az Egyesült Államoknak: ha ez megtörténne – egyes regionális elemzők szerint – az iráni lakosság hajlamos volna összezárni a rendszer mögött, ahogy azt tavaly júniusban, a tizenkét napos háború idején tapasztalták. Akkor a perzsa állam nukleáris programjának állítólagos katonai célkitűzési miatt Izrael támadta meg az országot, majd egy villámcsapásszerű amerikai katonai beavatkozás zárta a konfliktust.
Iránban még december 28-án indult a legfrissebb, immár országosra terebélyesedett tüntetéshullám. Előbb teheráni kiskereskedők vonultak utcára, hogy tiltakozzanak az iráni valuta újabb összeomlása ellen. Miközben az iráni riál történelmi mélypontra süllyedt, az infláció legalább 40 – egyes becslések szerint több mint 50 – százalékra emelkedett. Ennek oka, hogy az Irán nukleáris programja miatt bevezetett szankciók egyre erősebben szorítják az ország gazdaságát.
A megmozdulásokhoz hamarosan egyetemi hallgatók is csatlakoztak, a tüntetések pedig rövid időn belül más városokra is átterjedtek. Az immár országos méretű tiltakozásoknak emberi jogi szervezetek szerint mostanra legalább 25 halálos áldozatuk van.
N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint ez a tüntetéshullám abban különbözik a korábbi években tapasztaltaktól, hogy a kormány nyíltabban kommunikál a tiltakozókkal és gazdasági reformokról is beszél.
