Nagyvilág

Így „védik” a demokráciát az afrikai hadseregek

Issouf SANOGO / AFP
Issouf SANOGO / AFP
Az elmúlt bő fél évtizedben erőszakos hatalomátvételek söpörtek végig számos országon világszerte, de legfőképp Afrikában. Kétrészes sorozatunkban a 2020 óta lezajlott puccsokat vesszük végig, jellemző mintázatokat keresve az eseményekben, amelyek tízmilliók életét nyomorítják meg. Az első rész itt olvasható, a második részben pedig Gabon, Guinea, Csád, Madagaszkár és Bissau-Guinea hatalomátvételeinek történetét tekintjük át.

Meglepő dolog történt 2023 augusztusában a nyugat-afrikai Gabonban. Az állami televízió épületében katonák jelentek meg, akik bejelentették, hogy eltávolították a hatalomból Ali Bongo elnököt. A puccs a Bongo család ötvenhat éven át tartó dinasztikus hatalmának vetett véget, az ország fővárosa, Libreville utcáin sokan ünnepleni kezdtek a hírre. A hadsereg azt ígérte, új korszak kezdődik, korrupció, klientúraépítés és elcsalt választások nélkül. A valóság azonban egészen más lett.

A gaboni történet távolról sem egyedi. Az elmúlt években Nyugat- és Közép-Afrikán valóságos puccshullám söpört végig. Ez nemcsak az eleve háborúskodástól sújtott Száhel-övezetet érintette, hanem olyan országokat is, ahol dinasztiák épültek ki, vagy ahol az alkotmányt átírták, hogy az államfő továbbra is hatalomban maradhasson.

Guinea, Gabon, Csád, Madagaszkár és Guinea-Bissau katonái az egymást követő és nagyon hasonló puccsok során egyaránt arra hivatkoztak, hogy a félresiklott demokratikus berendezkedéseket igyekeznek helyreállítani, ám nem ez történt.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik