Lengyelországban politikai konszenzus van arról, hogy az Északi Áramlat felrobbantása lengyel nemzeti érdek volt – mondta a 24.hu-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A biztonságpolitikai szakértő szerint ha sok mindenben nem is, de Ukrajna támogatásában egységes a lengyel politikai elit.
Márpedig ha Lengyelországban hőstettnek tartják az országot elkerülő, német-orosz gázipari együttműködés révén létrejött Északi Áramlat felrobbantását, akkor a tettes nem büntetést, hanem kitüntetést vagy dicséretet érdemelne – írja a DW. A német közszolgálati média szerint az akció végrehajtásával gyanúsított, és Lengyelországban letartóztatott 46 éves ukrán Volodimir Z.-t aligha adják ki Németországnak. (a döntés azóta meg is született, a lengyel bíróság elutasította a férfi kiadatását Németországnak).
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő ennek kapcsán arról beszélt lapunknak, hogy Magyarországon az elemzők közül kevesen foglalkoznak azzal, hogy mit mond a nemzetközi jog a hasonló esetekről.
Ha ugyanis egy orosz tulajdonban lévő vezetéket robbantottak fel az ukránok – ahogyan azt mai tudásunk alapján sejtjük az eset hátterében –, akkor a nemzetközi jog szerint Kijev egy legitim célpontot támadott. Háború esetén ugyanis az ellenfél gázvezetéke ilyennek minősül.
Gyarmati álláspontját egyébként a cseh elnök egy korábbi nyilatkozata is megerősíti. Petr Pavel – aki korábban a NATO legmagasabb beosztásban szolgáló kelet-európai tábornoka volt – szerint legitim célpont lehetett a gázvezeték, ha valóban Ukrajna állt az akció hátterében. Ám Gyarmati hozzátette: az eset megítélése ennél bonyolultabb. Ahhoz ugyanis, hogy a nemzetközi jog szerint is legitim legyen a célpont, az ukrán katonaságnak kellett végrehajtania az akciót, továbbá felsőbb szinten kiadott parancsot kellett végrehajtaniuk az akció – katonaként szolgáló – kivitelezőinek.
