Nagyvilág

Az orosz átlagfizetés sokszorosát keresik az orosz katonák – mutatjuk, hány forrásból toborozza a Kreml a hadseregét

Getty Images
Getty Images
A beregszászi Sebestyén József halála után Kijev vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön, pontosan milyen körülmények között hunyt el az ukrán hadseregbe mozgósított, kettős állampolgárságú kárpátaljai férfi. Előző cikkünkben azt jártuk körül, miként zajlik a mozgósítás Ukrajnában, és hogyan alakult a humán haderő helyzete a háború kitörése óta. Ezúttal azt tekintjük át három stratégiai és biztonságpolitikai szakértő segítségével, hogy a front „túloldalán” miként toborozzák a katonákat. Jójárt Krisztián, Tarjányi Péter és Demkó Attila is egyetértettek abban, hogy orosz oldalon nagyobb szerepe van az anyagi ösztönzőknek, és „van ember a rendszerben”, azaz a Kreml képes pótolni a fronton elszenvedett veszteségeit.

Sebestyén József magyar-ukrán kettős állampolgár halála után Kijev vizsgálatot rendelt el, hogy tisztázzák, milyen körülmények között hunyt el a hadseregbe mozgósított kárpátaljai férfi. A beregszászi vállalkozó halála után Magyarországon ukrajnai „kényszersorozásról” szóltak a hírek, ezért a 24.hu-n igyekeztünk tisztázni, hogy Ukrajnában nem sorozás, hanem mozgósítás van érvényben, ugyanakkor az is tény, hogy egyre erőszakosabbá váltak a toborzási módszerek.

Ezúttal azt tekintjük át három szakértő segítségével, hogy a front „túloldalán” miként toborozzák a katonákat. A lapunk által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy orosz oldalon nagyobb szerepe van az anyagi ösztönzőknek, és előfordulhat ugyan kényszer is, de nem ez a jellemző az ország egész területén. Más a helyzet ugyanakkor a kelet-ukrajnai, az oroszok által megszállt területeken.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak azt mondta, az orosz oldalon harcolóknál nincs kényszer, merthogy üzleti modellt dolgoztak ki a toborzásra. Itt tehát a pénzért harcoló szerződéses katonákról van szó, akik általában távoli, vidéki – például szibériai – helyekről érkezve vállalják a harcot. Ilyenkor olyan magas juttatást kapnak, ami akár az egész családnak elég pénzt jelent az élet elindításához. Ha pedig megsebesülnek, szintén komoly juttatásokat kapnak a katonák.

Oroszországban nincs hadiállapot, Ukrajnában pedig nincs sorkatonai szolgálat

Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatója a 24.hu-nak elmondta: Ukrajnával ellentétben Oroszországban nincs hadiállapot érvényben, ezért például a háború kezdetén mozgósítás sem volt a hatalmas állam területén. Az ottani törvények szerint ráadásul a sorállományt nem is lehet külföldre, azaz Ukrajnába küldeni.

A háború paradoxona Jójárt szerint az, hogy míg Oroszország úgy vívja a küzdelmet, hogy nem rendelte el a hadiállapotot, addig Ukrajnában pedig sorkatonai szolgálat nincs.

Jevhen Maloletka / AP / MTI Az ukrán 3. rohamdandár újoncai kiképzésen a kijevi területen 2025. július 16-án.

Ugyanakkor a sorállományt a rendszeres tavaszi és őszi behívásokkal töltik fel időről időre Oroszországban – ilyenkor 130–150 ezer fiatalt hívnak be és képeznek ki menetrend szerint, a háborútól függetlenül. Így 2022 őszéig Oroszországban semmiféle hivatalos mozgósítás nem volt – magyarázta a szakértő.

Ám ez a helyzet tarthatatlanná vált a három évvel ezelőtti, őszi ukrán ellentámadás idején.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik