Nem ítélte el Bukarestet, hanem jóváhagyta június végén a román hatóságok és törvényszékek eljárását az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a perben, amelyet a korábbi Kolozs megyei rendőrfőnök Strasbourgban indított a hazája ellen. A strasbourgi bírósághoz azért fordult Ioan Pacurar, mert a román állam 57 ezer euró értékben vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Pacurar ugyanis nem tudta igazolni a különbséget a korábbi vagyonnyilatkozata és a tényleges vagyona között. Márpedig Romániában az a szabály érvényes az ottani Nemzeti Integritási Ügynökség (ANI) vagyonosodási eljárása során, hogy
Mindezek nyomán a különböző romániai bíróságok Pacurart előbb 250 ezer eurós vagyonelkobzásra ítélték, majd az összeget 57 ezer euróra csökkentették, de a rendőrtiszt még ezt is sérelmezte – ezért fordult az EJEB-hez.
A strasbourgi bíróság azonban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét alapul vevő döntésekor a Pacurar elleni romániai procedúráról nem állapította meg azt, hogy megsértette volna a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát. Sőt, nemcsak a konkrét eljárás nem sérti az emberi jogokat, de maga az irányadó román jogalkotás is jogszerűen rendelkezett a tulajdonjog korlátozásáról, azaz jelen esetben a vagyonelkobzásról.
Mindezek után felvetődik a kérdés, hogyha a strasbourgi bíróság nem minősítette jogsértőnek a román főrendőr vagyonelkobzását, akkor mostantól kezdve ez a precedens értékű ügy hatással lehet-e más országokra is? Azaz:
