Élő Nagyvilág

Trump: Látványos katonai sikert értünk el, kicsavartuk Irán kezéből az atombombát

Élő közvetítésünk az izraeli-iráni-amerikai konfliktus vasárnapi eseményeiről.

Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban. Az izraeli-iráni konfliktusról szóló szombati beszámolónkat itt olvashatja el.

Az izraeli külügyminiszter a magyar közmédiában: Nagyon megdicsérném Trumpot, nem hiába nevezhetjük őt a szabad világ vezetőjének

Az izraeli külügyminiszter szerint bátor lépés volt az amerikai légierő vasárnap hajnali támadása iráni nukleáris célpontok ellen. Gideon Szaár a magyar közmédia M1-es csatornájának adott interjújában elmondta továbbá, hogy Izrael elkötelezett a gázai helyzet megoldásában, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok hazahozatalában, és kész tovább bővíteni kapcsolatait Magyarországgal.

„Trump elnököt nagyon megdicsérném ezért a bátor döntésért, nem hiába nevezhetjük őt a szabad világ vezetőjének. Irán olyan ország, amely terroreszközökkel él Európa területén is, bizonytalanságot kelt a Közel-Keleten és egy szélsőséges rezsim vezeti. Ha atomfegyverük lenne, az nagyon veszélyes lenne nemcsak Izraelnek, hanem a teljes régiónak, mert ahhoz vezethetne, hogy nukleáris verseny induljon a Közel-Keleten. Az atomfegyver eljutna a terrorállamokhoz és -szervezetekhez, mint amilyen például a Hezbollah Libanonban vagy a jemeni hutik” – részletezte álláspontját Szaár.

Az izraeli diplomácia vezetője felidézte, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kijelentette, hogy Irán atomprogramja nem felel meg a békés célú felhasználás feltételeinek, ám az irániak „kigúnyolták” ezeket a következtetéseket, és minden további nélkül nyitottak egy új létesítményt.

A közmédia felvetésére válaszolva, miszerint Iránban több száz halálos áldozatot követelt már a háború, a külügyminiszter azt mondta, amíg Izrael az iráni nukleáris program létesítményeit, rakétakilövő egységeket, továbbá katonai létesítményeket támad, addig az irániak folyamatosan és szándékosan civil célpontokat céloznak. „Ez háborús bűncselekmény, ami nem megengedhető. Voltak halálos áldozataink, mindegyikük civil, ugyanakkor a légvédelmünk segítségével meg tudtuk akadályozni, hogy több halálos áldozat legyen. Tíz nappal ezelőtt, amikor a műveletet megkezdtük, tudtuk, hogy lesznek halálos áldozatok, de ha tovább késlekedtünk volna és Irán atombombát fejleszt ki, az sokkal nagyobb veszélyt jelentett volna az államunkra. Irán kijelentette, hogy elpusztítja Izraelt, ezért nincs más lehetőségünk, mint cselekedni” – mondta a politikus.

Nyilatkozatát úgy folytatta Szaár, hogy szerinte országa jól halad a tervük végrehajtásában, de még nem végeztek, vasárnap is folytatják. Hozzátette: előrehaladásuk jelentős. Igyekezett hangsúlyozni, hogy nem az iráni emberekkel van konfliktusuk, hanem a jelenlegi teheráni rezsimmel az, amelyik „fel akarja számolni Izraelt”. „Egy fanatikus rezsimről beszélünk, amely már az Egyesült Államokkal szemben is fenyegetőleg lép fel. Remélem, hogy józan belátásra térnek, de vannak kétségeim” – jegyezte meg.

A gázai helyzettel kapcsolatos kérdésre a miniszter azt mondta, Izrael igent mondott Steve Witkoff amerikai különmegbízott javaslatára, amely a túszkérdés rendezésére és a tűzszünetre vonatkozik. „A Hamász felel ezért a háborúért, a szenvedésekért, amelyek az izraelieket és a palesztinokat egyaránt érintik. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek által kezdeményezett humanitárius segítséget lehetővé tegyük ezen a területen, ám a Hamász akadályoz bennünket ebben. Fenyegeti az embereket, hogy ne fogadják el a segítséget, akadályozza a folyamatot és megpróbál pénzt termelni a segélyekből, hogy a háborúját tudja finanszírozni. Céljainkat nem adjuk fel Gázában, ezeket szeretnénk politikai úton megvalósítani, de ha ez nem lehetséges, akkor katonai műveletek segítségével” – figyelmezetetett.

A Hamász fogságában lévő izraeli túszok kérdésében arról beszélt a külügyminiszter, hogy csak múlt éjjel három halott túsz holtteste tért vissza Izraelbe az Izraeli Védelmi Erők speciális művelete keretében. „Összességében még ötven túszunk van a Gázai övezetben és becsléseink szerint húszan élnek közülük. Mindenkit haza akarunk hozni, az élőket és a holttesteket is, az ezt célzó különleges műveleteinkben katonáink az életüket kockáztatják. Fontos, hogy a holttestektől méltó módon lehessen végső búcsút venni Izraelben és elkötelezettek vagyunk a családok, a hozzátartozók irányába.”

Az izraeli diplomácia vezetője az interjúban a Magyarországgal folytatott kapcsolatokról is beszélt. Mint fogalmazott, Magyarország Izrael nagy barátja, „olyan ország, amely a külpolitikájában erkölcsi mércét állít fel, és ez meglehetősen ritka a nemzetközi kapcsolatokban”. Megemlítette hogy az ő megítélése szerint Magyarország „nagyon erkölcsösen járt el” akkor, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a korábbi védelmi miniszter ellen. Az izraeli politikus szerint Magyarország a jót és a rosszat meg tudja különböztetni egymástól. Ők ketten sokat beszélnek Szijjártó Péter, Szaár a barátjának nevezte a magyar külügyminisztert, akivel számos együttműködésben részt vettek már együtt. „Szeretnénk a kétoldalú kapcsolatokat tovább erősíteni. Reményeim szerint hamarosan visszatérek Magyarországra egy gazdasági delegáció élén” –mondta végül Gideon Szaár az M1-nek.

Trump: Látványos katonai sikert értünk el

Bejegyzést tett közzé  Truth Social-ön Donald Trump amerikai elnök, első sorban Thomas Massie republikánus kongresszusi képviselőnek címezve szavait, aki – Bernie Sandershez hasonlóan alkotmányellenesnek nevezte az amerikaiak Irán elleni támadását.

Trump szerint a képviselő hiába hangoztatja a MAGA jelszavait, a mozgalomnak nincs rá szüksége, nem is tisztelik őt és nem ismerik el. Trump szerint Massie nem örül annak, amit előző este Iránban „olyan zseniálisan elértek”, márpedig az amerikai hadsereg Iránban látványos katonai sikert ért el, és sikerült kicsavarnia az atombombát Irán kezéből. Ami már csak azért is fontos, mert Trump szerint ha Iránnak lenne atombombája, haszálná is.

Trump szerint Massie tiszteletlen a hadsereg iránt, amiért nem ismeri el a tegnapi támadásban résztvevő katonák bátorságát, „ami egy teljes és tökéletes győzelemhez” vezetett.

Mindezekkel együtt Trump nyugodt, mivel Massie ellenfele Kentucky államban a republikánus előválasztáson „egy csodálatos amerikai hazafi lesz majd”, az elnök pedig biztosan mellette fog kampányolni. Szemben Massie-vel, akit Trump szerint a MAGA mozgalomnak egyébként is ejtenie kellene, mivel egy „szánalmas lúzer”.

Az alelnök után az amerikai külügyminiszter is leszögezte, hogy nem állnak hadban Iránnal

Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve.

A külügyminiszter a Fox News Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban és továbbra is lát lehetőséget a diplomáciai rendezésre. A miniszter kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció az atomenergia polgári célú felhasználását nem ellenzi Irán esetében sem. Egyben köszönetet mondott az Egyesült Államok európai szövetségeseinek, hogy próbáltak közvetlen tárgyalásba bocsátkozni Iránnal.

Marco Rubio a CBS televízió Face the Nation című műsorának nyilatkozva úgy fogalmazott, „ha a rezsim békét akar, mi készen állunk a békére, ha valami mást akar, akkor rendkívül sebezhetők, hiszen még saját légterüket sem képesek megvédeni”. JD Vance alelnök az NBC televízió Meet the Press című műsorában azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy katonákat küldjön, és úgy vélte, hogy a három iráni nukleáris létesítmény elleni katonai művelet nem vezet majd szélesebb háborúhoz. Az alelnök szintén megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is megállapodást akar Iránnal a katonai célú atomprogramjának lezárásáról, amihez a légicsapásokat egyfajta „újrakezdésnek” nevezte.

Vance az ABC televízió This Week című vasárnapi műsorában az amerikai légicsapás eredményét értékelve kijelentette, hogy egyelőre az mondható el, hogy az iráni atomfegyver-programot jelentős mértékben sikerült visszavetni, ugyanakkor azt, hogy teljes mértékben sikerült-e elpusztítani, egyelőre nem erősítette meg. A légicsapás nyomán vasárnap az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok libanoni nagykövetségének mindennapos működéshez nem elengedhetetlen személyzetének és a diplomaták családtagjainak távozására adott utasítást. A hivatalos indoklás szerint az intézkedést a gyorsan változó és kiszámíthatatlan régiós biztonsági helyzet miatt rendelték el.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-i idő szerint délután 3 órakor Irán kezdeményezésére rendkívüli ülést tart az amerikai katonai műveletről.

(MTI)

Az izraeliek által elkövetett bombázásnak már vannak halálos áldozatai

Amint korábban írtuk, az izraeli hadsereg is lőni kezdte a nap folyamán Iránt, egészen pontosan Busehr városának térségét, ahol egy atomerőmű is működik.

A létesítményben az első hírek szerint nem keletkezett kár, ellenben az iráni Forradalmi Gárda hét tagja is életét vesztette a támadások során, emellett többen megsérültek.

„A Forradalmi Gárda hét tagja és két sorkatona halt meg a mai támadásokban” – idézi egészen pontosan a gárdához közel álló Tasnim hírügynökség jelentését a BBC.

A Midnight Hammer hadművelet, azaz az Iránt ért amerikai csapás egyetlen képen

A Pentagon által tartott vasárnapi tájékoztató során Pete Hegseth védelmi miniszter és Dan Caine vezérkari főnök több információt is megosztott az Iránt ért amerikai támadás technikai részleteiről, ezek egy részét vizuális formában is a nyilvánosság elé tárták.

Az „Operation Midnight Hammer” névre keresztelt hadművelet során 75 precíziós irányítású fegyvert vetettek be az amerikaiak, köztük 14 úgynevezett „bunkerrombolót” is. Az amerikai rakéták a levegőből és a tengerről érkeztek, amint az a lenti fotón is jól látható.

Andrew Harnik / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

Ebben a videóban pedig műholdfelvételeken látható az iráni Fordó nukleáris létesítménye, röviddel az amerikai csapások előtt, kiemelve a támadás célpontjául szolgáló infrastruktúrát.

Az EU tárgyalásra szólítja fel a feleket, és hallani sem akar iráni atomfegyverről

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke diplomáciai megoldás keresésére szólított fel a Közel-Keleten azután, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre.

„Most jött el az ideje annak, hogy Irán egy hiteles diplomáciai megoldás felé mozduljon el!” – írta von der Leyen vasárnap az X -en közzétett bejegyzésében, hangsúlyozva, hogy az egyetlen hely, ahol véget lehet vetni ennek a válságnak, a tárgyalóasztalnál van. Megjegyezte, hogy értékelése szeirnt a Közel-Keleten a feszültség újabb csúcspontra érkezett, és most a stabilitásnak kell elsőbbséget élveznie. Itt hangsúlyozta a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságát. „Irán soha nem juthat atomfegyverhez” – szögezte le egyúttal.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas szintén az X-en azt írta: „Felszólítok minden felet, hogy lépjenek vissza, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és akadályozzák meg a további eszkalációt!”. Ő is kihangsúlyozta, hogy Iránnak nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen, mivel ez fenyegetést jelentene a nemzetközi biztonságra. Kallas közölte hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn megvitatják a kialakult helyzetet.

António Costa, az Európai Tanács elnöke közben mély aggodalmát fejezte ki a Közel-Keletről érkező hírek kapcsán. „Felhívom minden fél figyelmét az önmérsékletre és a nemzetközi jog, valamint a nukleáris biztonság tiszteletben tartására” – írta Costa az X-en. Hozzátette: a diplomácia továbbra is az egyetlen út a béke és biztonság megteremtéséhez a térségben, míg egy további eszkaláció szerinte ismét rengeteg civil áldozatot követelne. A portugál politikus hangsúlyozta, hogy az EU folytatni fogja az egyeztetéseket az érintett felekkel és partnerekkel a békés megoldás érdekében a tárgyalóasztalnál.

Irán lezárhatja a Hormuzi-szorost, mélyütést kaphat a világkereskedelem

A Guardian információi szerint az iráni parlament jóváhagyta, hogy az amerikai csapásra válaszul lezárják a világkereskedelemben kulcsszerepet betöltő, Irán és Omán között elterülő Hormuzi-szorost. A döntés ezzel együtt még nem végleges, a végső szót Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa mondja majd ki.

A Forradalmi Gárda parancsnoka, Esmail Kosari mindenesetre úgy nyilatkozott az ügyről, hogy a lezárás napirenden van, és ha szükség lesz rá, nem haboznak majd.

Ahogy a Guardian is megjegyzi, a Hormuzi-szoroson zajlika világ olaj- és gázkeresekedésének mintegy 20 százaléka.

Nincs halálos áldozata az amerikai támadásnak

Nem jártak áldozatokkal az iráni atomlétesítmények elleni vasárnap hajnali amerikai csapások – jelentette ki Pir Hosszein Kolivand, az iráni Vörös Félhold humanitárius szervezet vezetője az iráni állami televízióban vasárnap. „Szerencsére nem voltak mártírjai az iráni nukleáris létesítmények elleni múlt éjszakai amerikai agressziónak” – fogalmazott egészen pontosan Kolivand.

Maszúd Peszeskján iráni elnök friss nyilatkozatában elítélte az Egyesült Államok támadását, és azt mondta, hogy Washington áll az Irán elleni izraeli hadművelet hátterében is. „Ez az agresszió bebizonyította, hogy Amerika a fő tényező a cionista rezsimnek az Iráni Iszlám Köztársaság elleni ellenséges cselekedetei mögött” – jelentette ki az államfő az IRNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint.  Hozzátette, szerinte az Egyesült Államok azután lépett közbe, hogy fény derült Izrael „nyilvánvaló tehetetlenségére”.

Közben Irán külügyminisztere kijelentette, hogy országa minden eszközzel megvédi magát. Abbász Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli tanácskozásának szünetében nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság a jövőben is minden szükséges eszközzel megvédelmezi a területét, a szuverenitását, a biztonságát és a népét. „Az országomat megtámadták, agressziót intéztek ellene, és a jogos önvédelem jegyében kell eljárnunk. Meg is fogjuk ezt tenni” – figyelmeztetett a miniszter, annak dacára is, hogy az Egyesül Államok a támadás óta több ízben kijelentette, hogy erőszakos válaszokat fognak adni mindenfajta iráni megtorló akcióra.

Aragcsi szerint Oroszország Kínával együtt megpróbált az utóbbi napokban előkészíteni egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot az ellenségeskedések beszüntetése érdekében. Hozzátette, hogy mivel a helyzet most másképp alakult, megvitatja Moszkvával és Pekinggel a meghozandó intézkedéseket. „Úgy vélem, szó sem lehet arról, hogy felkérjék Iránt a diplomáciához való visszatérésre, mert nyakig ülünk a diplomáciában. Javában tárgyaltunk az Egyesült Államokkal, amikor az izraeliek mindent szilánkokká lőttek” tette hozzá. Washington szerinte a mostani támadással elárulta a diplomáciát.

Törökország és a térség más államainak erőfeszítéseire utalva a miniszter azt is kijelentette, meggyőződése, hogy mától új erőfeszítések kezdődhetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák az Egyesült Államokat a konfliktus folytatásában. Aragcsi szerint az előző éjjeli támadás súlyos bűncselekmény az ENSZ Alapokmánya, számos más nemzetközi törvény és jogszabály, valamint az atomsorompó-egyezmény ellen is. Úgy vélte, hogy ezzel a lépéssel az Egyesült Államok súlyos csapást mért a békére és a nemzetközi biztonságra.

(MTI)

J. D. Vance: Amerika nem áll háborúban Iránnal

És miközben tart a Pentagon meghallgatása, az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance is adott egy rövid interjút az iráni helyzetről az NBC-nek. Vance kijelentette, hogy Amerika nem áll háborúban Iránnal, ők egészen mással, „az iráni nukleáris ambíciókkal” szemben viselnek hadat.

Ezen felül Vance igyekezett leszögezni azt is, hogy a támadás nem terjedt túl az elnöki hatáskörön, azaz Donald Trump mindent legálisan, törvényesen csinált.

Végül hangsúlyozta, hogy a továbbiakban az Egyesült Államok azon fog dolgozni a szövetségeseivel, hogy végleg véget érjen az iráni atomprogram.

Közben Izrael egy iráni atomerőmű térségét lövi, „nagyon nagy mértékű radioaktivitás szabadulhat fel” találat esetén

Közben helyi médiajelentések szerint Izrael két helyszínt is célba vett a Perzsa-öböl partján fekvő Busehr városának közelébe, ahol egy atomerőmű is működik.

A BBC szerint Mehr hírügynökség arról számolt be, hogy a légvédelmet aktiválták pár helyen Yazd tartományban, miközben az Iszlám Forradalmi Gárda helyi egysége közleményben jelezte, hogy Izrael két katonai zónát vett célba a tartományban.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szerve tegnap arra figyelmeztetett, hogy a busehri erőmű találata „nagyon nagy mértékű radioaktivitás felszabadulásához” vezetne.

Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta a fenti értesüléseket.

Mikor döntött úgy Trump, hogy megtámadja Iránt?

A vezérkari főnök végül még kijelentette, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb B-2-es hadműveleti akcióját hajtották végre, majd ő is Iránnak üzent: szerinte hihetetlenül rossz döntés lenne, ha meg akarnák torolni a támadást, mert az amerikai erők továbbra is magas készültségben vannak.

Miután befejezte, ismét Hegseth következett, újságírói kérdésekre válaszolt. Az egyik első ezek közül az volt, hogy az amerikai kormány érdekelt-e abban, hogy megdöntsék a jelenleg uralkodó iráni rezsimet. (Korábban szóba került már az iráni ajatollah likvidálása, Donald Trump nem foglalt egyértelműen állást a témában, nem határolódott el nyíltan az ötlettől.)

A védelmi miniszter válaszul kijelentette, hogy ez a küldetés „eddig sem a rezsimváltásról szólt, és most sem arról szól”. Álláspontja szerint Trump azért engedélyezte az amerikai támadást, hogy semlegesíteni tudják az iráni nukleáris programot, ezzel együtt az amerikai csapatokra és Izraelre leselkedő fenyegetéseket.

A kérdésre, hogy Trump mikor adott zöld utat a támadásnak, nem adott egyértelmű választ, csupán kijelentette: „egy ponton rájött, hogy cselekednie kell a fenyegetés minimalizálása érdekében”. Itt ismételte meg, hog Trump teljesen elkötelezett a béke mellett, és egyébként is megadott korábban Iránnak minden lehetőséget, hogy tárgyalásos úton tegyenek pontot a vita végére, ám ők ezzel nem éltek.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok ismét belesodródhat-e tömegpusztító fegyverel megléte miatt egy olyan háborúba a Közel-Keleten, aminek senki nem látja a végét, a miniszter leszögezte: erre a konfliktusra biztosan nem lehet azt mondtani, hogy nem látni a végét. Megismételte, hogy Trump azt a feladatot adta, hogy „erőteljes és egyértelmű” csapást mérjenek, ami szavatolj Irán nukleáris képességeinek felszámolását. „Ahogy az elnök tegnap este kijelentette, békét akar, tárgyalásos rendezésre van szükség. Ezt kell megértenie az iráni rezsimnek is” – jelentette ki.

Nehézbombázók és Tomahawkok: a Pentagon elárult néhány részletet az amerikai csapásról

Hegseth-től Dan Caine vezérkari főnök vette át a szót, aki a támadás technikai részleteiről árult el némi információt.

Elmondása szerint Washingtonban is csak nagyon kevesen tudtak az akció előkészületeiről, csak néhány kulcsfontosságú vezetőt tájékoztattak előzetesen a részletekről.

Arról, hogy hogyan zajlott a támadás, azt mondta: „hét B-2-es nehézbombázó vett részt a célterületre tartó 18 órás repülésben. Miután ezek helyi idő szerint 17 órakor elérték az iráni légteret, egy amerikai tengeralattjáró több mint két tucat Tomahawk cirkálórakétát lőtt ki kulcsfontosságú célpontok ellen az iszfaháni nukleáris létesítmény felé.” Elmondása szerint az iráni védelmi rendszer nem észlelte a rakétáikat.

Hogy pontosan milyen eredményeket hozott számukra a támadás, még nem tudta megmondani, úgy fogalmazott, „a károk felmérése eltart még egy ideig”. Azt viszont ő is kijelentette, hogy Irán mindhárom atomlétesítménye súlyos károkat szenvedett.

Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanács ülését

A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt összehívtam a Védelmi Tanács ülését. Az iráni-izraeli háború hatásai el fogják érni Európát: tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülnünk. Mi kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert nem engedtük, hogy bevándorló-országgá tegyék Magyarországot. A szükséges lépéseket megtesszük, hogy továbbra is garantáljuk Magyarország békéjét és biztonságát

– írta vasárnap kora délutáni Facebook-posztjában a miniszterelnök.

Trump védelmi minisztere: az amerikai csapás pontot tett az iráni atomprogram végére

Magyar idő szerint vasárnap kora délután tartott sajtótájékoztatót a Pentagon, ahol az amerikai vezetés főbb pontjait ismertették annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok közvetlenül is beszállt Irán és Izrael konlfiktusába.

A BBC tudósítása szerint Pete Hegseth védelmi miniszter állt a kamerák elé, és rögtön kijelentette, hogy az amerikai támadás pontot tett az iráni atomprogram végére. Emellett igyekezett hangsúlyozni, hogy a stratégiai célpontok megsemmisítése mellett az iráni katonákra és civilekre igyekeztek vigyázni az amerikaiak, a hivatalos közlése szerint a csapások őket „nem érintették”.

Hegseth ezután Donald Trump dicséretébe fogott, mondván: sok olyan amerikai elnök volt, aki legszívesebben maga is végső csapást mért volna az iráni atomprogramra, de Trump előtt erre senki nem szánta el magát. „Amikor Trump elnök megszólal, a világnak rá kell figyelnie. Ezt a támadást az Egyesült Államokat leszámítva senki nem tehette volna meg” – szögezte le a miniszter, aki a hadműveletet a merész és a brilliáns szavakkal jellemezte.

„Trump elnök azt mondta, békére törekszik, és Iránnak is ezt az utat kellene választania| – utalt Trump korábbi, a támadás után közzétett szavaira Hegseth, figyelmeztetve Iránt, hogy ha bármilyen megtorláson törik a fejüket, Amerika erőszakkal fog ezekre válaszolni. „Irán okosan tenné, ha megfogadná ezeket a szavakat” – jelentette ki Hegseth, újra felhívva rá a figyelmet, hogy Trump komolyan gondolja a szavait.

Végül arról beszélt, hogy a most végrehajtott műveletet több héten, hónapon át készítették elő, amiben Izrael más szövetségeseinek is megvolt a saját érdemük. Ezzel együtt leginkább a műveletben résztvevő amerikai katonáknak mondott köszönetet a védelmi miniszter, amiért – értékelése szerint –  ilyen hibátlanul hajtották végre a rájuk bízott feladatot.

Orosz külügy Amerikai Irán elleni támadásáról: Felelőtlen döntés egy szuverén államot bombázni

Oroszország is megszólalt a mai Irán elleni támadásokról. A Reuters tudósítása szerint az orosz külügyminisztérium azt közölte, határozottan elítélik az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményei elleni támadását.

A felelőtlen döntés, hogy egy szuverén államot rakéta- és bombatámadásoknak vetnek alá, bármilyen érvekkel is érveljenek, kirívóan sérti a nemzetközi jogot, az Egyesült Nemzetek Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait

– áll a minisztérium vasárnapi közleményében.

„Az agresszió beszüntetésére, és a helyzet diplomáciai útra való visszaterelésére szólítjuk fel a feleket” – tették hozzá.

Majka szerint Trump csak eszkalálni tudja a háborúkat

Gratulálok Mister President!! Make America Great Again!!

– írja június 22-i bejegyzésében Majoros Péter Majka, reagálva az USA Irán elleni támadására. A rapper szerint Donald Trump amikor azt ígérte, hogy egy nap alatt véget vetek „ennek az értelmetlen háborúnak, valójában a saját maga indította háborúkról beszél. A vámháborúkról. Azokat tényleg sikerült egy nap alatt leállítani.”

A valódi háborúkat, ahol emberek halnak meg bombák és golyók által, csak eszkalálni tudta.

Kapcsolódó
Majka: Gratulálok Mister President!! Make America Great Again!!
A rapper szerint az amerikai elnök nem befejezi a háborúkat, éppen hogy eszkalálja azokat.

XIV. Leó pápa vasárnapi beszédében: Az emberiség békéért kiált

Az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el – jelentette ki XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében az MTI tudósítása alapján.

A katolikus egyházfő aggodalmát fejezte ki a Közel-Keletről és elsősorban Iránból érkező „riasztó” hírek miatt. XIV. Leó úgy vélte, hogy a drámai helyzetben, amely Izraelt és a palesztin területeket is magában foglalja, fennáll a veszély, hogy a lakosság mindennapi szenvedése feledésbe merül „főleg Gázában és máshol, ahol egyre sürgetőbb a megfelelő humanitárius támogatás”.

Az emberiség ma, jobban mint máskor, békéért kiált, (…) kiáltása felelősséget és józan észt követel, és nem fojthatja el a fegyverek zaja és a konfliktusra buzdító szavak retorikája

– hangoztatta a pápa. „Meg kell állítani a háború tragédiáját, mielőtt helyrehozhatatlan szakadékká válik. Nem léteznek távoli háborúk, amikor az emberi méltóság forog kockán. A háború nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg, felnagyítja azokat, és olyan sebeket ejt a népek történetében, amelyek gyógyulásához generációk szükségesek. Semmilyen fegyveres győzelem nem jelent kárpótlást az anyák fájdalmáért, a gyermekek félelméért, az elrabolt jövőért. A diplomácia hallgattassa el a fegyvereket, a nemzetek húzzák meg jövőjük vonalát a béke eszközeivel, nem pedig erőszakkal és városi konfliktusokkal” – mondta XIV. Leó.

Vatican Pool / Getty Images

Szijjártó: Tisztelettel, de határozottan arra kérem a Közel-Keleten, illetve az Öböl-térségben tartózkodó magyarokat, hogy regisztráljanak konzuli védelemre

Szombat éjjel az Egyesült Államok megtámadta Iránt, vasárnap délben pedig a magyar kormány is reagált a történekre. Egészen pontosan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki Facebookon posztolt.

A közel-keleti háborús helyzet egyre súlyosbodik, ezért tisztelettel, de határozottan arra kérek minden Közel-Keleten és az Öböl-térségben tartózkodó magyar állampolgárt, hogy regisztráljon a konzuli védelemre! Korábban minden olyan magyar állampolgárt, aki kérte már kimenekítettünk Izraelből, Jordániából és Iránból.
A feszültség fokozódása, a légtérzárak és a bizonytalan körülmények miatt most kérjük mindenkitől, hogy lehetőség szerint halassza el a térségbe tervezett utazását!

Irak Trumptól félti a térség stabilitását

Irak szerint az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapások veszélyeztetik a térség stabilitását, súlyos fenyegetést jelent a közel-keleti békére és biztonságra. Az iraki kormányszóvivő figyelmeztetett, a további támadások veszélyes eszkalációt kockáztatnak, amelynek következményei túlmutatnak egy állam határain, az egész régió és a világ biztonságát fenyegetik. (CNN)

Irán az az eddig legnagyobb rakétáját indíthatta el Izrael felé

Az iráni állami tévé szerint a hadsereg elindította az eddigi legnagyobb rakétáját Izrael felé – írja a Times of Israel. A hírt egy korábbi felvétellel illusztrálták, amin a Khorramshahr-4 egyik tesztkilövése látható.

A Khorramshahr-4 az iráni ballisztikus rakétaflotta legádázabb tagja, amely elemzők szerint akár 2000 kilométeres hatótávolsággal bír, a robbanófej pedig 1500 kilogramm.

Donald Trump a briteknek szólt a háborúról

Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban. Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter a Sky News hírtévében azt mondta: Nagy-Britannia azért kapott tájékoztatást, mert kulcsfontosságú szövetséges. Arra a kérdésre, hogy mit tenne a kormány, ha az Egyesült Államok szerepvállalásra kérné a további támadásokhoz, a miniszter nem akart feltételezéseket kommentálni, de felidézte, hogy Nagy-Britannia az elmúlt napokban katonai erősítést vezényelt a térségbe, hogy saját és kulcsfontosságú szövetségesei érdekeinek védelmére kelhessen fenyegetés esetén.

A kérdésre, hogy ebben az összefüggésben London Izraelt is kulcsfontosságú szövetségesének tekinti-e, Reynolds úgy fogalmazott, hogy katonai szempontból nem, amit mondott, az a közel-keleti térségben tartózkodó brit, amerikai és NATO-erőkre vonatkozott.

Keir Starmer brit miniszterelnök az amerikai támadás után azt mondta: Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki. A kormányfő szerint Donald Trump azért döntött az akció mellett, hogy csökkentse a fenyegetettséget. A  közel-keleti helyzet ingatag, a stabilitás biztosítása elsődleges fontosságú. A brit miniszterelnök felszólította Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és diplomáciai megoldással számolja fel a válságot. (MTI)

Olvasói sztorik