Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a felperes, Ausztria érvelését fogadta el, amikor azt javasolta, helyezzék hatályon kívül a korábbi ítéletet, amely rábólintott a Paks II.-nek nyújtott állami támogatást jóváhagyó európai bizottsági határozatra – írja a Portfólió. A portál váratlannak nevezi az indítványt, mert korábban az Európai Bizottság ugyan indított egy kötelezettségszegési eljárást, amiért nemzetközi tender nélkül kapták meg az oroszok a projektet, de azt később határozat nélkül lezárta.
A főtanácsnok a párhuzamosan futó – az állami támogatásról szóló uniós versenyjogi – vizsgálat ügyében jelezte, hogy a tender nélküli beszerzés ügyében alaposabban meg kellett volna vizsgálni, hogy a szerződés összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési joggal. Indítványa szerint vissza kell térni az állami támogatást jóváhagyó döntés kezdőpontjáig, az Európai Bizottságnak világos választ adnia, vizsgálta-e az összhangot az uniós közbeszerzési joggal.
A bíróság nagyon ritkán tér el a főtanácsnoki indítványtól. Ha ilyen ítéletet hoz néhány hónap múlva, akkor Brüsszelnek meg kellene vizsgálnia, a paksi szerződés összhangját az uniós közbeszerzési szabályokkal, illetve alaposan meg kellene indokolnia, miért ejtette annak idején kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott saját kifogásait. Azt nem tudni, hogy a korábban kiadott jóváhagyás esetleges érvénytelenítése hatással lehet-e a Paks II. munkálataira.
Ausztria 2018-ban perelte be az Európai Bizottságot, mert az uniós testület 2017-ben engedélyezte, hogy két új reaktort építsen Pakson a Roszatom. Az uniós testület 2015-ben vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a paksi bővítés finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Jóváhagyták az állami támogatást, mondván, összege arányos a kitűzött célokkal, nem haladja meg az elérésükhöz szükséges mértéket.
Az osztrák álláspont szerint Paks II. csak állami támogatással lenne életképes, ami torzítja a regionális energiapiacot és súlyos piaci zavarokhoz vezethet, így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító, költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak onnan. Az Orbán-kormány korábban világossá tette, szerinte a beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése.
