A szállodák és a klubok az utolsó helyek közé tartoztak, ahol még legális volt az alkoholfogyasztás Irakban, viszont egy új törvény értelmében mostantól ezekre is vonatkozik a tilalom. Az iraki parlament nemrégiben elfogadott döntése szerint a szabálysértőket 7700 és 19 000 dollár közötti pénzbírsággal sújthatják.
A lépés számos kérdést vet fel az ország társadalmi, gazdasági és vallási viszonyainak tükrében. Az alkoholhoz való hozzáférés szigorítása nem csupán az iszlám vallási előírásainak betartatását szolgálja, hanem mélyebb politikai és gazdasági motivációk is meghúzódnak mögötte. A döntés különösen az iraki keresztény és jezidi kisebbségek számára jelent komoly csapást, akiknek egy része évtizedek óta az alkohol árusításából tartja fenn magát. Emellett az alkoholfogyasztás ünnepi alkalmakon, esküvőkön és vallási ceremóniákon fontos szerepet játszik ezekben a közösségekben, ezért az árusítás betiltása gazdasági és kulturális szempontból is jelentős veszteség számukra.
Az alkoholtartalmú italok árusítását tiltó törvényt hivatalosan először 2023 februárjában tették kötelező érvényűvé, miután megjelent a közlönyben. Érdekesség, hogy az iraki törvényhozás már 2016-ban elfogadta az alkoholtilalmat, viszont politikai akadályok miatt sem akkor, sem 2023-ban nem történt meg a végrehajtása.
Helyi források szerint a törvény egyik célja a kábítószerek piacának kiépítése lehet, melyet a gyanú szerint egyes politikai pártok irányítanak. Köztudott, hogy a különböző drogfajták fogyasztása egyre nagyobb problémát jelent a közel-keleti országban. A Drug Free Iraq két évvel ezelőtti jelentésében az olvasható, hogy bizonyos korosztályok körében az emberek több mint 40 százaléka használ valamilyen kábítószert.
Egy másik vélekedés szerint Mohammed Sía asz-Szudáni miniszterelnök a konzervatív szabályok bevezetésével kívánja biztosítani az iszlamisták politikai támogatását a 2025-ben esedékes választásokon.
A muszlimoknak tilos
Az alkohol árusításának szabályozása Irakban nem új keletű kérdés. Szaddám Huszein uralma alatt (1979–2003) a muszlimok számára tilos volt alkoholos italokat forgalmazni, azonban a keresztények és a jezidik speciális engedéllyel végezhették ezt a tevékenységet. Ez lehetővé tette számukra, hogy gazdaságilag önállók maradjanak, és hagyományaikat, kulturális szokásaikat megőrizzék.
Irak az iszlám vallás normáit és előírásait helyezi előtérbe. Az alkoholtilalom bevezetése illeszkedik ebbe a keretbe, és sokak számára a hit megőrzésének szimbóluma. Ugyanakkor az ilyen típusú szabályozások nem veszik figyelembe az ország társadalmi sokszínűségét, amelyben a kisebbségek hagyományai és életmódja is helyet követelnek maguknak.
A keresztények tiltakoznak
Egy korábbi iraki parlamenti képviselő, Joseph Saliwa szerint „az alkoholtartalmú italok kérdése vallási álcával kereskedelmivé vált, és ennek az ügynek az a célja, hogy pénzt keressenek, és utat nyissanak a kábítószerek terjedésének, amit egyes pártok irányítanak”. Saliwa hozzátette, hogy az alkoholtartalmú italokat fogyasztók többsége muszlim, és nincs konszenzus ezek tilalmáról. Emellett Bagdadban több száz éve működnek olyan klubok, amelyek alkoholt árusítanak. „Az alkoholtartalmú italok klubokban való betiltásáról szóló döntésnek politikai és pénzügyi vonatkozása is van, és nagyon komoly hatással bírnak az iraki társadalomra, valamint kihatnak a gazdaságra is, mivel ezek az italok és klubok évente több millió dollárt hoznak az államkasszának” – mondta.
Ezen felül iraki keresztény politikusok elmondták, hogy a döntést a vallási előírásokkal igyekeznek palástolni, de valójában pénzügyi célokat szolgál. A Warka Kereszténydemokrata koalíció szerint olyan fegyveres csoportok ellenőrzése alá került ez a szegmens, melyek pénzért cserébe szemet hunynak a törvények be nem tartása felett.
Továbbá az iraki keresztény politikus, Júndám Hanná szerint a döntés tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, és a kisebbségek marginalizálódásához vezet. Ő is hangsúlyozta, hogy a törvény jelentős gazdasági veszteséget okoz ezeknek a közösségeknek, miközben a munkalehetőségek beszűküléséhez és az elvándorlás növekedéséhez is hozzájárul.
A feketepiac virágzik
Az alkoholtilalom bevezetése nem csupán a kisebbségekre és a gazdasági viszonyokra gyakorol jelentős hatást, hanem komoly következményekkel járhat az ország nemzetközi megítélésére is. A tilalom azt az üzenetet közvetíti, hogy az ország kevésbé toleráns a kisebbségeivel szemben, és a vallási dogmák dominanciája felülírja a társadalmi sokszínűség iránti elkötelezettséget. A tilalom pedig paradox módon nem szünteti meg az alkoholfogyasztást Irakban, hanem a feketepiac megerősödéséhez vezet. Az ilyen korlátozások tapasztalatai más országokban is azt mutatják, hogy a kereslet nem szűnik meg, csak átalakul: az alkoholtermékek illegális úton, jelentősen drágábban válnak elérhetővé.
Az alkohol árusításának teljes tilalma azt is okozhatja, hogy Irak elveszíti azt a pozícióját, amelyet korábban a régió alkoholfogyasztási kultúrájában betöltött. Az olyan országok állampolgárai, mint Szaúd-Arábia és Kuvait, gyakran Irakba jártak át a náluk tiltott termékek megvásárlása céljából, mivel hazájukban régóta teljes alkoholtilalom van érvényben. Ez jelentős bevételi forrást jelentett az iraki gazdaság számára. A tilalom hatására azonban ezek az áruk illegális csatornákon keresztül kerülhetnek forgalomba, ami a szervezett bűnözés erősödéséhez vezethet.
A nemzetközi befektetők és turisták számára is negatív üzenetet hordozhat a szigorítás. Az ilyen intézkedések azt sugallják, hogy Irak kevésbé nyitott a külföldi kultúrák és értékek iránt, ami csökkentheti az ország vonzerejét.
A döntés kritikusai szerint ahhoz, hogy Irak megőrizze sokszínűségét és nemzetközi hitelességét, olyan törvényekre lenne szükség, melyek figyelembe veszik az ország kulturális és vallási komplexitását, miközben az egyenlőséget és igazságosságot szolgálják.
A szerző, Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója
