Franciaország is engedélyezi Ukrajnának, hogy nagy hatótávú rakétákat vessen be az oroszok ellen

Az ukrán légvédelmi egységek több mint tíz, kijevi célpontok ellen indított orosz drónt ártalmatlanítottak vasárnapra virradó éjszaka – közölte vasárnap az ukrán hadsereg. Egyelőre nem érkeztek jelentések károkról vagy sebesültekről – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban az ukrán főváros katonai közigazgatása.

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint a légierő 73 orosz pilóta nélküli repülő szerkezet közül ötvenet hatástalanított Ukrajna-szerte. A légierő a Telegramon azt közölte, hogy 19 drón nyomát elveszítették, négy további pedig még mindig a levegőben van.

Szerhij Popko, a kijevi katonai adminisztráció feje elmondta, hogy a drónok különböző irányból közelítették meg a fővárost, amelyben több mint három órán át tartott a légiriadó.

Az RBK-Ukrajina ukrán hírügynökség a nemzetközi védelmi, biztonsági és kiberbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Global Defense Corp. nevű honlapra hivatkozva azt írta, hogy mintegy ötszáz észak-koreai katona halt meg a délnyugat-oroszországi Kurszki terület ellen Storm Shadow rakétával végrehajtott ukrán támadásban – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség.

Dél-koreai és amerikai tisztségviselők szerint több mint tízezer észak-koreai katona nyújt támogatást Oroszországnak az Ukrajna elleni inváziójában.

(MTI)

Az Egyesült Királyság arra figyelmeztet, hogy küszöbön állnak a Nagy-Britanniát és NATO-szövetségeseit célzó orosz kibertámadások, amelyek célja az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása – írja a Guardian.

A lap szerint Pat McFadden brit miniszter a NATO hétfői kibervédelmi konferenciáján tartott beszédében hangsúlyozni fogja az orosz kiberfenyegetés súlyosságát, kiemelve, hogy Oroszország képes megzavarni az energiahálózatokat és destabilizálni a nemzeteket.

Az orosz hadsereg több száz jemeni férfit toborzott az ukrajnai harcokba egy titkos embercsempészet-hálózat segítségével – írja a Financial Times.

A lapnak nyilatkozó jemeni újoncokat jövedelmező munkalehetőségek és az orosz állampolgárság kilátásba helyezésének ígéretével csábították Oroszországba. Megérkezésük után azonban egy, a hutikkal kapcsolatban álló cégen keresztül erőszakkal besorozták őket az orosz hadseregbe, és az ukrajnai frontvonalakra vezényelték őket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy legfeljebb 10 millió rubelig (38 millió forint) elengedjék az ukrajnai háborúban résztvevők hiteleit – írja a 444.

Az ajánlatnak azonban vannak feltételei: azokra vonatkozik, akik ellen 2024 december előtt jogerős határozat született az adósság behajtásáról, vagy már el is indult a végrehajtás, de közülük is csak azok a személyek – és feleségeik – élhetnek vele, akik december után jelentkeznek a hadseregbe, a már besorozottak nem.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen – írja az MTI.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a BBC-nek adott interjúban – amelynek egyes részleteit szombaton tették közzé – közölte, hogy „önvédelemnek” minősül, ha Ukrajna beveti ezeket a fegyvereket Oroszországban. A miniszter arra nem tért ki, hogy ilyen támadás történt-e már.

Oroszország élesen bírálta Barrot bejelentését. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette a TASZSZ állam hírügynökségnek, hogy a döntés nem támogatást, hanem inkább „lélekharangot” jelent Ukrajna számára.

A héten Ukrajna a jelentések szerint amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú ATACMS és brit Storm Shadow robotrepülőgépekkel támadott oroszországi célpontokat. 2023 júliusa óta Nagy-Britanniával együttműködve Franciaország Storm Shadow – francia elnevezéssel Scalp – rakétákkal kezdte ellátni Ukrajnát.

Németország nem támogatja Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverekkel, Olaf Scholz kancellár határozottan ellenzi Taurus robotrepülőgépek küldését a háború dúlta országba. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi fenyegetéseit az „abszolút félelem” kifejezéseként értékelte. A Bild am Sonntag című német újságnak adott interjúban kijelentette: Putyin a fenyegetéseivel ijesztgetni akarja a Nyugatot.

(MTI)