A gazdagabb országok rekordösszegű, 300 milliárd dolláros támogatást ígértek a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, de a megállapodást sokan bírálták, mert az közel sem foglalkozik a szegényebb országok globális felmelegedés okozta kihívásaival. Az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán sokáig nem sikerült kompromisszumos megállapodásra jutni az éghajlatváltozás megfékezésére és az ahhoz való alkalmazkodásra szánt finanszírozásról.
Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi testületének vezetője azt mondta, hogy „nehéz út volt, de sikerült megállapodást kötnünk”. A tárgyalásokon azonban nem sikerült továbbfejleszteni a tavaly elfogadott megállapodást, amely a nemzeteket a fosszilis tüzelőanyagokról való „leszokásra” szólította fel.
Egy ponton úgy nézett ki, nem is sikerül megállapodni és eredménytelenül zárul a csúcs, ugyanis a fejlődő országok, valamint az éghajlatváltozással szemben különösen érzékeny országok szombat délután drámai módon kivonultak a tárgyalásokról.
Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy a szigeteink süllyednek! Hogyan várhatják el tőlünk, hogy egy rossz alkuval térjünk vissza országaink asszonyaihoz, férfiaihoz és gyermekeihez?
– mondta a Kis Szigetállamok Szövetségének elnöke, Cedric Schuster.
Helyi idő szerint vasárnap hajnali 3-kor azonban némi módosítást követően a nemzetek végül elfogadták a megállapodást. A megállapodást éljenzés és taps fogadta, de a reakciók azt mutatták, a feszültségek megmaradtak. Először az indiai megbízott keveselte az összeget, majd olyan nemzetek, mint Svájc, a Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália tiltakoztak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok globális felhasználásának csökkentésére vonatkozó megfogalmazás túl gyenge volt. Ehelyett a döntést elhalasztották a következő, 2025-ös éghajlat-változási tárgyalásokra.
A több pénzre vonatkozó ígéret annak elismerése, hogy a szegényebb nemzetek aránytalanul nagy terhet viselnek az éghajlatváltozás miatt, ugyanakkor történelmileg ők járultak hozzá a legkevésbé az éghajlati válsághoz.
Emellett a résztvevők kötelezettséget vállaltak arra is, hogy megháromszorozzák az országok éghajlatváltozásra való felkészítésére fordított összegeket. Eddig az éghajlatváltozásra rendelkezésre álló finanszírozásnak csak 40 százaléka ment erre a célra. A 300 milliárd dolláros ígéret mellett a nemzetek megállapodtak abban is, hogy 2035-ig 1,3 milliárd dollárra van szükség az éghajlatváltozás megelőzéséhez, írja a BBC.
