A júniusi európai parlamenti választáson a mérsékelt jobboldali CDU mögött a második helyet szerezte meg szövetségi szinten a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), amely így megelőzte a kormánykoalíció mindhárom erejét, ráadásul Kelet-Németország legerősebb pártja lett. Amíg nyugaton a CDU és a CSU pártszövetsége nyert, addig keleten az AfD eredményei kirajzolták az egykori kommunista keletnémet állam, az NDK területét.
A valamikori NDK-ból kialakított egyik kisebb tartományban, Türingiában pedig regionális választást is nyert az AfD szeptember 1-jén. A tartományban 33 százalékot szerzett a szélsőséges párt, nagyjából tíz százalékponttal javítva az előző választáshoz képest az eredményén.
A türingiai siker a háború utáni német történelemben példátlan: 1945 óta szélsőséges párt még nem győzött tartományi választáson a Német Szövetségi Köztársaságban.
Időközben két további ex-NDK-s tartományban a második helyre futott be a párt, így a Berlint körülölelő régióban, Brandenburgban sem sok hiányzott a győzelméhez. A sikerek láttán az AfD bejelentette, hogy kancellárjelöltet állít a jövő évi a szövetségi választáson, Alice Weidel társelnök személyében, aki 2017 óta a parlament alsóházában frakcióvezető.
Botrányok, betiltási tervek
Ugyanakkor a sikereket számos negatív hír kíséri. A párt körül halmozódnak a botrányok, amelyeknek azonban szinte semmilyen hatásuk sincs az AfD választási eredményeire. A legutóbbi hír az volt, hogy belarusz politikai foglyokat dolgoztatott az egyik szászországi tartományi AfD-képviselő, Jörg Dornau érdekeltsége. Dornau fehéroroszországi hagymatermesztő cégétől a politikai foglyok állítólag öt eurót kaptak naponta. Vizet, élelmet és meleg ruhát viszont nem – míg a pénzt a belarusz börtönigazgatóság vette el tőlük.
A türingiai sikert kikovácsoló helyi vezető, Björn Höcke pedig a legvitatottabb személyiségek egyike a német közéletben. Még a szélsőséges párton belül is a legextrémebb szárnyat vezette korábban. Szó szerint „szárnyról” (Der Flügel) van szó, ez a neve annak a frakciónak, amelyet a német alkotmányvédelem szélsőségesen jobboldaliként sorolt be, ezért került figyelőlistára a párt több vezetője, a hírek szerint Höcke is. A frakciót formálisan feloszlatták ugyan, de informálisan mégiscsak működhet.
Höcke 2017-ben arról beszélt, hogy a németeknek ideje túltenniük magukat a holokauszt miatt érzett kollektív bűntudaton. A türingiai AfD-vezért tiltott náci szlogenek használata miatt időközben elítélték – az idén kétszer, előbb egy 2021-es eset, majd egy tavaly decemberi felhívás miatt. Höcke azt állítja: „véletlenszerű” volt az egybeesés az ő kijelentése és Hitler valamikori rohamcsapatának, az SA-nak a jelszava között – a bíróságok azonban nem hittek neki.
Számos egyedi, egyes AfD-képviselőket érintő botrány mellett a legsúlyosabb eset is Türingiában történt az elmúlt napokban. A szeptember elsejei tartományi választást ugyanis nemcsak megnyerte az AfD, hanem az élet úgy hozta, hogy a pártból került ki a tartományi parlament korelnöke is. A 73 éves Jürgen Treutler minden szokást és szabályt felrúgva gyakorlatilag szabotálni kezdte az ülés vezetését. Nem engedte a frakcióknak, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be, a képviselők pedig nem szólalhattak fel – ezzel Treutler megbénította az erfurti parlament tevékenységét.
