Az orosz erők elfoglalták Osztrivszke települést a donyecki régióban – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz fegyveres erők október 5. és 11. között 38 csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel, köztük hiperszonikus Kinzsal rakétákkal és drónokkal az ukrán hadiipari komplexum vállalatainak működését biztosító olaj- és gázipari, valamint más energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre és tároló raktárokra, üzemanyag-, lőszer- és haditechnikai raktárakra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi “zsoldosok” ideiglenes telepítési helyére.
A heti orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről, valamint összesen 113 ukrán ellentámadás meghiúsításáról. A háborús övezetben a moszkvai összegzés szerint ebben az időszakban több mint 14400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 43 pedig megadta magát.
Az orosz beszámoló az elmúlt hét folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 38 tábori lőszerraktárt, 17 harckocsit, 68 páncélozott harcjárművet, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, egy földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők 33 rakétáját, továbbá 603 repülőgép típusú drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeck és Horlivka környékére egy nap alatt 41 NATO-szabványú, 155 milliméteres tüzérségi lövedéket lőttek ki.
Illetve Zelenszkij találkozott Larry-vel, a macskával. Zelenszkij ukrán elnök épp európai vezetőknek mutatja be győzelmi tervét, Larry, a brit miniszterelnöki hivatal macskája pedig napi teendőit végzi. Azt nem tudni, a vörös szőnyeg melyiküknek járt.
A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállítása lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken. Ferenc pápa és az ukrán elnök megbeszélése harmincöt percig tartott.
VATICAN MEDIA / AFP PHOTO Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Vatikánban 2024. október 11-én.
A találkozót követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő az akkreditált tudósítóknak elmondta, az egyházfő és Zelenszkij mindenekelőtt a békéről, és az ukrajnai gyermekek helyzetéről beszélt egymással. A Vatikán már korábban közvetítőként lépett fel nemcsak a fogolycserékben, hanem az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérése elősegítésében.
Zelenszkij közösségi oldalán számolt be a Ferenc pápával tartott találkozóról, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára „hihetetlen fájdalmat” jelent az oroszországi táborokban fogvatartott civilek, felnőttek és gyermekek sorsa. Ajándékként Ferenc pápa a többi között egy szárba szökő virágot ábrázoló bronz domborművet adott át Zelenszkijnek “a béke törékeny virág” felirattal. Ezen kívül egy kötetet az ukrán görög-katolikusok üldözése történetéről a szovjet korszakban, és egy idei pápai dokumentumot a mesterséges intelligencia alkalmazása veszélyeiről, melyek hozzájárulhatnak a “háború őrületének” fokozásához.
Volodimir Zelenszkij egy olajfestményt adott át a pápának, amely egy kislányt ábrázol a Bucsa városában 2022 márciusában történt mészárlás túlélőinek jelképeként. A képhez fűzött magyarázat szerint az ukrán elnök a népe által elszenvedett borzalmakra akarta Ferenc pápa figyelmét felhívni. Volodimir Zelenszkijjel és delegációjával Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszter is egyeztetett.
A szentszéki államtitkárság képviselőivel folytatott megbeszélést a háborús és humanitárius helyzetnek szentelték, valamint „azoknak az utaknak, amelyek véget vethetnek a konfliktusnak, igazságos és tartós békét teremtve az országban” – olvasható a kiadott közleményben. Szó volt az ukrajnai vallási élet kérdéseiről is.
Zelenszkij látogatása ideje alatt rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe Vatikánváros környékén. A Szent Péter teret ideiglenesen lezárták, a térrel szomszédos római utcákban pedig egyetlen biztonsági kaput hagytak nyitva az emberek áteresztésére. Ferenc pápának és Zelenszkijnek ez volt a negyedik találkozója, a harmadik a Vatikánban, és a harmadik a háború kitörése óta. Első alkalommal az egyházfő 2020. február 8-án fogadta az ukrán elnököt a Vatikánban.
A háború kitörése napján telefonon egyeztettek, és azóta is több hívás történt Kijev és a Vatikán között. Volodimir Zelenszkij 2023. május 13-án látogatott Vatikánba, amikor negyven percen keresztül tárgyalt a pápával. Akkor Ferenc pápa elkötelezte magát az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek hazatérése segítésében, valamint a hadifoglyok cseréjében.
A következő találkozó a G7-es csoport idei júniusi csúcsán volt, Puglia tartományban, amelyen a pápa is részt vett. Ferenc pápa a háború kitörése napján átment Oroszországnak a Vatikánnal szomszédos szentszéki nagykövetségére, hogy személyesen értesüljön a történtekről, és a konfliktus leállítását kérje.
Egy hónappal később, 2022. március 25-én Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel bűnbánati szertartás keretében. 2022. májusában békeközvetítőnek nevezte ki Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét, aki Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is tárgyalt. A szentszék legmagasabb rangú tagja, Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár idén júliusban látogatott Ukrajnába, és Kijevben Zelenszkijjel is találkozott.
Két rakétával és 66 drónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóra az orosz hadsereg, az ukrán légvédelem 29 drónt lelőtt, legalább négy civil életét vesztette, többen megsebesültek, és néhányan a romok alatt rekedtek – közölte pénteken az ukrán légierő és a katonai közigazgatás.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz hadsereg egy Iszkander-M típusú ballisztikus rakétát lőtt ki a megszállt Krím félszigetről, valamint egy H-31P irányított rakétát a Fekete-tenger feletti légtérből ukrajnai célpontokra. Ezenkívül 66 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Kurszk térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelemnek 29 drónt sikerült lelőnie Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Szumi, Poltava, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megye légterében. Ukrajna különböző régióiban további 31 drón útját nem sikerült nyomon követni, két drón pedig visszatért az orosz légtérbe. A jelentés közzétételének időpontjában, közép-európai idő szerint 10 órakor négy drón továbbra is Ukrajna légterében tartózkodott – áll a jelentésben.
Odessza megyében az orosz légitámadás következtében megsemmisült egy kétszintes épület, amelyben civilek éltek és dolgoztak – adta hírül Oleh Kiper, az odesszai katonai közigazgatás vezetője pénteken. Négy ember, köztük egy kiskorú életét vesztette, kilenc embert kórházba kellett szállítani, négyük állapota súlyos. Többen a romok alatt rekedtek.
A kijevi régió elleni dróntámadás csaknem nyolc órán át tartott, a légvédelem az összes drónt megsemmisítette – közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai közigazgatás vezetője. A roncsok lakatlan területre zuhantak, személyi sérülés nem történt, károk nem keletkeztek.
Az ukrán légvédelem közlése szerint a légiveszély nem múlt el.
A nemzetközi kapcsolatok gyökeres változásokon mennek át: új világrend alakul ki, amely a bolygó sokszínűségét tükrözi, és ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy nemzetközi fórumon a türkmén fővárosban, Asgabatban.
„Az idők és civilizációk kölcsönhatásai” című rendezvényt a türkmén költő és gondolkodó, Mahtumkuli Fragi születésének 300. évfordulója alkalmából rendezik Asgabatban.
Putyin beszédében felhívta a figyelmet, hogy Fragi műveiben az igazságosság és egyenlőség, az egyetértés és felelősség, a tolerancia és megértés, valamint a tisztelet és szolidaritás mellett szállt síkra.
Mindez ma is közel áll és érthető a józanul gondolkodó emberek számára, és különösen aktuális és kívánatos a jelenlegi nem egyszerű helyzetben, amikor a világ példátlan fenyegetésekkel, nemzetek és vallások közötti konfliktusokkal szembesül, amikor a nemzetközi kapcsolatok a globális, gyökeres változások korába léptek, amikor új világrend alakul ki, amely az egész bolygó sokszínűségét tükrözi, és egy természetes, visszafordíthatatlan folyamat
hangsúlyozta az orosz elnök.
Putyin a fórum keretében tárgyal Maszúd Peszeskján iráni elnökkel.
A rendezvényen több mint tíz állam, valamint nemzetközi szervezetek, köztük a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a tíz ázsiai államot számláló Gazdasági Együttműködés Szervezete, a több szovjet utódállamot tömörítő Független Államok Közössége (FÁK), az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az UNESCO vezetői vesznek részt.
Nem a legutóbbi adóemelés volt az utolsó az ukrán lakosság számára, mivel a nyugati partnerek nem szándékoznak ingyen pénzt adni Kijevnek – mondta Jurij Kamelcsuk ukrán parlamenti képviselő.
A törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakciójának, az energetikai, lakásügyi és kommunális bizottság tagjának szavait a Novosztyi Live helyi kiadvány idézte.
Nem ez az utolsó adóemelés, ami ránk vár, ez száz százalékig biztosan nem az utolsó. Lesz még több is, mert a világon senki nem fog pénzt adni nekünk. Vagy kölcsönvesszük, vagy magunk adjuk
mondta a politikus.
Előző nap az ukrán törvényhozás elfogadta az ukrajnai adóemelésekről szóló törvényt, amelynek egyes rendelkezései várhatólag visszamenőlegesen, október 1-jétől lépnek hatályba. A dokumentum egyik fő rendelkezése, hogy a már 2014-ben bevezetett hadiadót a katonákat kivéve mindenkinek 1,5 százalékról 5 százalékra emelik. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, a nem banki pénzügyi intézmények pedig 25 százalékos adót fizetnek nyereségük után.
Az ukrán hatóságok többször világossá tették, hogy az adók és jövedéki adók emelése elkerülhetetlen, és ennek nincs alternatívája. Kijev azt állítja, hogy az ország csak a katonai költségvetési tételeket tudja önerőből fedezni, minden mást a szövetségesek segítségével finanszíroznak.
A kormány a parlament elé terjesztette a 2025-ös költségvetés tervezetét, amely 1600 milliárd hrivnya (38,68 milliárd dollár) hiányt tartalmaz, a nemzeti valuta árfolyamát pedig a dollárhoz viszonyítva 45 hrivnyára (400,5 forint) tervezik csökkenteni.
Mint az RBK-Ukraina ukrán hírportál a dokumentum elemzése alapján megjegyezte, az ország államadóssága a jövő év végére a bruttó hazai termék (GDP) 101,8 százalékát teszi ki, és a tervek szerint 34,8 milliárd dollárnyi külföldi hitelt kell felvenni. Ugyanakkor a nyugati szövetségesek kitartóan azt javasolják Kijevnek, hogy keressen több forrást önfinanszírozási képességének növelésére.
Jövő júliusban Olaszország lesz a házigazdája az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tartandó következő nemzetközi konferenciának – jelentette be csütörtökön késő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ukrajna nincs egyedül; mi mellette fogunk állni, amíg csak kell
szögezte le az olasz kormányfő, tudatva egyúttal, hogy a konferenciát 2025. július 10-11-én tartják. Olaszország pénzzel és fegyverekkel is támogatja az ukrán védekezést, de az Olaszországtól kapott fegyvereket Kijev csak ukrán területen vetheti be.
Meloni tudatta, hogy Olaszország azért támogatja Ukrajnát, hogy Kijev minél jobb pozícióból kezdhesse majd meg a béketárgyalásokat, és „ez a béke nem jelenthet kapitulációt”.
Zelenszkij csütörtökön további támogatást kért országa partnereitől a közeledő télre tekintettel, és egyúttal világossá tette, hogy londoni, párizsi, berlini és római megbeszélésein nem tárgyaltak potenciális tűzszünet megkötéséről Oroszországgal. Zelenszkijt pénteken Ferenc pápa fogadja a Vatikánban.
