Nagyvilág europoli

Csak a magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban

Getty Images
Getty Images

Az Európai Parlament csütörtökön tette közzé az EU: választások utáni felmérés 2024 című felmérését, amely az uniós polgárok választási magatartását és fő prioritásait vizsgálja.

Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak a fő témák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy az idén júniusban tartott európai parlamenti választásokon szavazzanak. A szavazók egyharmada (34 százalék) szerint a nemzetközi helyzet volt az, amely szavazásra ösztönözte őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét (32 százalék). Azok, akik nem szavaztak, szintén azt mondják, hogy a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna őket a választásokon való részvételre.

Magyarországon az emelkedő árak és megélhetési költségeket a válaszadók 53 százaléka, a gazdasági helyzetet 46 százaléka, a nemzetközi helyzetet 36 százalék jelölte meg.

Negyedik helyen az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése volt a magyaroknak a legfontosabb (35 százalék), míg a jogállamiság helyzete 32 százaléknak volt motiváló erő (ötödik a rangsorban). Azok, akik nem szavaztak, 56 százalékban a megélhetési költségeket és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg lehetséges motiváló erőként.

Az EU támogatottsága és a parlamenti demokráciába vetett bizalom magas

Az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a polgárok optimistán tekintenek az EU jövőjére (65 százalék), és továbbra is pozitív benyomásaik vannak az EU-ról. (48 százalék; csupán 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy negatív képet alkotnak róla). Az EU-tagságot is kedvezően ítélik meg.

Tízből hét európai (70 százalék) úgy gondolja, hogy országa számára előnyös volt az EU-tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt. Uniós szinten, összességében, négy fő érv van arra, hogy miért tartják előnyösnek a tagságot: a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék) és az új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).

Magyarországon összeségében 68 százalék látja pozitívan ez Unió jövőjét, és 47 százalékuknak pozitív a képe is az EU-ról (14 százalékuknak negatív).

A magyar válaszadók 74 százalék-a gondolja úgy, hogy Magyarországának az uniós tagság előnyére vált, és 21 százalék szerint vált hátrányára. A négy legfontosabb előny, ami miatt ezt gondolják:

  • az új munkalehetőségek (40 százalék),
  • az ország gazdasági fejlődés (34 százalék),
  • az életszínvonal emelkedése (22 százalék) és
  • a tagállamok közötti együttműködés (20százalék).

Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom az EP tizedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas: a polgárok 42 százaléka pozitív képet alkot az Európai Parlamentről :ez a valaha mért legmagasabb eredmény e tekintetben uniós szinten. A magyar válaszadók esetében ez a mutató 44 százalék.

Az európaiak a tavaly júniusi európai választásokon megerősítették, hogy támogatják az uniós demokráciát. A részvételi arány 50,74 százalék volt, ami 30 éve a legmagasabb, és hasonlóan magas, mint 2019-ben. A 27 országból 16-ban nőtt a 2019-es európai választásokhoz képest. Hogy a szavazás számít, azt a polgárok 56 százalék-a is megerősíti, akik egyetértenek azzal, hogy számít a hangjuk az EU-ban:  ez 8 százalékpontos növekedés a 2024. február/márciushoz képest (48 százalék). A magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.

Módszertan

Az Európai Parlament választások utáni Eurobarométer felmérését a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte el 2024. június 13. és július 8. között mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen zajlott, Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán és Dániában pedig videointerjúkkal (CAVI). Összesen 26 349 interjút készítettek. Az uniós eredményeket az egyes országok lakosságának nagysága szerint súlyozták. A társadalmi-demográfiai változókon alapuló súlyozási eljáráson kívül (a nemre és életkorra, régióra és városiasodásra vonatkozó utólagos súlyozás) a választások utáni felmérésben az európai választásokkal kapcsolatos valamennyi kérdés eredményeit a tényleges nemzeti részvételi aránynak megfelelően súlyozták.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik