Élő Nagyvilág

Lángra kapott egy lakóépület több emelete Harkivban orosz bombatalálat miatt

SERGEY BOBOK / AFP
SERGEY BOBOK / AFP

Az orosz–ukrán háborúról a szombati tudósításunkat itt olvashatja el.

94 éves nő lett a harkivi lakóház elleni orosz bombatámadás áldozata

Korábban a helyi ukrán források és az ukrán elnök közlései alapján beszámoltunk arról, Harkivban orosz bombatámadás ért egy emeletes lakóházat. A támadásnak több sérültje volt, közöttük gyerekek is. Az ismert sérültek száma időközben 42-re növekedett, és egy holttest is előkerült.

A harkivi régió ügyészsége a Telegramon közölte, hogy az orosz irányított bombával megtámadott épület kilencedik emeletén egy 94 éves asszony holttestét találták meg.

Igor Terehov, Harkiv polgármestere azt mondta, hogy a bomba által okozott tüzet eloltották. Oleg Szinyehubov regionális kormányzó korábban azt mondta, hogy a romok alatt további lakók lehetnek.

(Reuters)

Zelenszkij: Lángokban áll egy lakóépület több emelete Harkivban

Orosz bomba csapódott be egy tizenkét emeletes lakóházba Harkivban. A támadásban legalább huszonnyolc civil, közöttük három gyermek is megsérült.

Oleg Szinyehubov kormányzó a Telegram csatornáján közölte, hogy az épületben tűz keletkezett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal vasárnap délután három órát követően fotókat is közzétett az incidensről. Az elnök szerint a tűz az épület kilencedik és tizenkettedik emelete közötti részét érinti, a mentési akció folyamatban van.

A világnak segítenie kell, hogy megvédjük magunkat az orosz katonai repülőgépek és azon tucatnyi irányított légibomba ellen, amelyek naponta vesznek el ukrán életeket

– írta a posztjában Zelenszkij elnök.

Orosz támadásba halt bele egy házaspár Odesszában

Két ember meghalt Ukrajna fekete-tengeri kikötővárosában, Odesszában a vasárnapra virradó éjszaka lezajlott orosz támadásban.

Az ukrán légierő közölte, hogy a tizennégy támadó drónból tízet lelőttek, az éjszaka Odesszára kilőtt három orosz rakétákból pedig egyet – a maradék a város agglomerációjában csapódott be.

Oleg Kiper kormányzó közlése az áldozattá vált két személy egy házaspár volt. További egy ember megsebesült.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy vasárnapra virradó éjszaka huszonkilenc ukrán drónt lőttek le a nyugati és délnyugati régiók felett, a lezuhanó roncsok károkat nem okoztak. Vasárnap reggel további egy ukrán drónt lőttek le az Oroszország nyugati részén található rjazanyi közigazgatási terület felett – tudatták.

(Al Jazeera)

USA: akkor kezdődnek tárgyalások, amikor az ukránok szeretnék

Joe Biden amerikai elnök hivatalának hátra lévő négy hónapját arra fogja használni, hogy Ukrajna a lehető legelőnyösebb érdekérvényesítési pozícióba kerüljön: erről Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó beszélt. Az elnök szeptember végén találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ENSZ New York-i közgyűlésén.

Zelenszkij elnök szerint ez a háború tárgyalásokkal fog véget érni, és mi azt szeretnénk, hogy ezeken erős pozíciókat vehessenek fel

– mondta Sullivan, hozzátéve: az ukránok döntik el, mikor kezdeményeznek tárgyalásokat az orosz támadókkal.

(Guardian)

Befolyásos konzervatívok sürgetik a brit miniszterelnököt

Öt korábbi védelmi miniszter és egy egykori miniszterelnök, Boris Johnson is arra ösztökéli Keir Starmert, az Egyesült Királyság vezetőjét, hogy akár amerikai jóváhagyás nélkül is engedélyezze Ukrajnának a britek által szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi katonai célpontok ellen. Erről a Sunday Times számol be, megnevezve Grant Shapps, Ben Wallace, Gavin Williamson, Penny Mordaunt és Liam Fox minisztereket, akik a lap szerint úgy tartják: minden késlekedés csak még vakmerőbbé teszi Vlagyimir Putyint.

(Guardian)

Rob Bauer: Ukrajnának joga van az oroszországi mélységi csapásokhoz

Ukrajnának megalapozott törvényes és katonai joga van ahhoz, hogy mélyen Oroszország területére is csapásokat mérjen

– jelentette ki Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke Prágában a testület éves ülése után tartott sajtótájékoztatón. „Minden nemzetnek joga van megvédeni magát, ha megtámadták, és ez a jog nem csak az adott ország határáig érvényes” – fogalmazott Bauer. Hozzátette, hogy minden országnak szuverén joga korlátozni azt, hogyan használhatják fel az általa Ukrajnának küldött fegyvereket.

A sajtótájékoztatón Bauer mellett álló Karel Rehka, a cseh fegyveres erők vezérkari főnöke sietett leszögezni, hogy Csehország nem akar semmiféle korlátot szabni.

Az ukránoknak maguknak kell eldönteni, mire használják a fegyvereket

– mondta.

Joe Biden amerikai elnök épp fontolgatja, hogy engedélyezzék-e Kijevnek nagy hatótávolságú amerikai fegyverek bevetését orosz terület ellen. Biden pénteken tanácskozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, és amerikai bennfentes források szerint Starmer igyekezett meggyőzni Bident arról, hogy engedélyezze Ukrajnának a brit Storm Shadow robotrepülőgépek bevetését Oroszoroszág elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz. Az amerikai elnök jóváhagyására azért lehet szükség, mert a Storm Shadow egyes alkatrészeit az Egyesült Államokban gyártják.

Charles Q. Brown, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője az őt Prágába kísérő újságíróknak azt mondta, az amerikai álláspont a nagy hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatban egyelőre nem változott. Ugyanakkor hozzátette: ettől függetlenül az Egyesült Államok továbbra is arra törekszik, hogy Ukrajna sikerrel tudja hasznosítani az amerikai és más szövetségesektől érkező fegyvereket, illetve azokat is, amelyeket maga állít elő. Rámutatott, hogy Kijev meglehetősen hatékonynak bizonyult már például a drónfejlesztésben. (MTI)

Olvasói sztorik