Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett az orosz gáz fokozatos kivonása mellett, ez ugyanis megtehető anélkül, hogy kihívást jelentene Európa energiaellátásának biztonságára – jelentette ki az energiaügyekért felelős uniós biztos az energiaunió helyzetéről szóló, 2024-es jelentés bemutatásakor, szerdán.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján Kadri Simson közölte, az Európai Unió a tagállamokkal közösen az Ukrajnán keresztül érkező, Oroszországból származó gáz tranzitjára vonatkozó megállapodások lezárására törekszik, szavai szerint ugyanis az EU képes létezni anélkül, hogy gázellátása az ukrán tranzitútról származna.
Egy vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Ukrajnának nem érdeke a tranzitszerződések meghosszabbítása Oroszországgal, ugyanakkor az európai vállalatoknak joguk van az ukrán infrastruktúra használatára, ez ugyanis nincs szankcionálva. Ukrajna érdeke is, hogy a vonatkozó infrastruktúrája működjön, ugyanis alternatív útvonalak alkalmazása esetén Ukrajna elesik a tranzitdíjaktól – jegyezte meg Simson, majd úgy fogalmazott: „arra ösztönzöm azokat a vállalatokat, melyek orosz gázt kapnak vezetékeken keresztül, hogy térjenek át kiszámíthatóbb megoldásokra”. Hozzátette: lejáratukat követően nem szükséges az orosz szerződések meghosszabbítása, a beszerzésre vannak alternatív megoldások.
Együtt sikerül véget vetnünk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való több évtizedes függőségnek. Amíg korábban évente 150 milliárd köbméter gázt importáltunk Oroszországból, ma már kevesebb mint 50-et
– fogalmazott az uniós biztos. Közölte továbbá: az orosz gáz részesedése az uniós behozatalban a 2021-es 45 százalékról 2024 júniusára 18 százalékra esett vissza, miközben „a megbízható partnerektől, például Norvégiától és az Egyesült Államokból származó import nőtt”.
Kiemelte: az ötéves mandátumát befejező Európai Bizottság megbízatása alatt jelentős eredményeket ért el a mindenki számára megfizethető, biztonságos és versenyképes energia biztosítása terén, a tiszta energiára átállás megvalósításához szükséges szabályozási keretet hozott létre, és lefektette a megújult gazdasági növekedés és versenyképesség alapjait.
Az energiaellátás területén elért eredményeket sorolva kiemelte: az energiaárak stabilabbak, és jelentősen a 2022-es energiaválság idején tapasztalt csúcsszint alatt vannak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magas energiaárak kezelése érdekében fokozott erőfeszítésekre van szükség, ami kulcsfontosságú az uniós ipar versenyképességének javítása, valamint az európai gazdaság villamosítása szempontjából alapvető integrált, európai infrastruktúra-hálózatokba történő beruházások felgyorsítása érdekében.
Elmondása szerint 2022 augusztusa és 2024 májusa között az EU 138 milliárd köbméterrel csökkentette a gázigényt, miközben augusztus 19-én elérte a 90 százalékos, téli gáztárolási célértéket. Azaz már jóval a november 1-jei határidő előtt – jegyezte meg. Mindazonáltal az energiahatékonysági erőfeszítéseket tovább kell fokozni, hogy az EU teljesítse a 11,7 százalékos, végső energiafogyasztás-csökkentési célt 2030-ra – hívta fel rá a figyelmet. További javulásra van szükség a fűtőberendezések villamosítása és az épületek felújítási aránya területén is – tette hozzá.
Szavai szerint a megújulóenergia-termelés új kapacitási rekordokat döntött meg, 2024 első felében az EU villamosenergia-termelésének fele megújuló forrásokból származott. Részleteket közölve elmondta, a szélenergia megelőzte a gázt, az EU második legnagyobb villamosenergia-forrásává vált az atomenergia mögött. 2024 első felére a megújuló energiaforrások adták az EU villamosenergia-termelésének 50 százalékát – tájékoztatott.
Az uniós biztos elmondta, az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 32,5 százalékkal csökkent 1990 és 2022 között, miközben a gazdasága körülbelül 67 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
Közölte továbbá, hogy a jövőben olyan új kihívásokkal kell foglalkozni, mint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági célok terén fennálló hiányosságok, az energiaszegénység növekedése, az energiaárak más globális versenytársakhoz viszonyított különbsége, valamint a stratégiai fontosságú energiahordozóktól való függőségek kockázata.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós gyártók növekvő versennyel szembesülnek a nulla nettó kibocsátású technológiák terén a globális és a hazai piacokon. A jelentés azt is elismeri, hogy az iparral kialakított partnerségekre kell építeni a nulla nettó kibocsátású technológiák fejlesztésének felgyorsítása és az EU gyártóbázisának megerősítése érdekében – tette hozzá.
Beszámolt arról is, hogy az új energiapiaci jogszabályok nagyobb védelmet biztosítanak a legsebezhetőbb háztartásoknak az esetleges lekapcsolással szemben. Földgázárválság esetén a tagállamok intézkedéseket vezethetnek be a fogyasztók védelmére, valamint a megfizethető energiához és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására – mondta. Ez magában foglalja a beavatkozásokat a kiskereskedelmi szintű ármegállapításokba, annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat a túlzottan magas áraktól – tájékoztatott.
Végezetül közölte, az EU szociális klímaalapja legalább 86,7 milliárd eurót mozgósít a 2026–2032-es időszakra, olyan beruházások támogatására, mint az energiahatékonysági felújítások, a megfizethető és energiahatékony lakásokhoz való hozzáférés, a tiszta fűtés és hűtés, a megújuló energiaforrások integrálása, valamint a nulla és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés – tette hozzá az energiaunió helyzetéről szóló, uniós bizottsági jelentést ismertetve az energiaügyekért felelős biztos.
(MTI)
