A letartóztatását kockáztatja Putyin a következő diplomáciai útjával

Az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU) – jelentette ki pénteken Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Az amerikai látogatáson tartózkodó tárcavezető a lengyel közszolgálati rádióban az ukrán külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált. Dmitro Kuleba Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel együtt az északkelet-lengyelországi Olsztynban egy pódiumbeszélgetésen vett részt, ahol a közönség soraiból feltett, a volhíniai mészárlás áldozatait rejtő tömegsírok 2017-ben leállított feltárását érintő kérdésre adott válasza több negatív reakciót váltott ki Lengyelországban.

Kuleba válaszát Kosiniak-Kamysz is elfogadhatatlannak nevezte. „Az áldozatok exhumálása és a róluk való megemlékezés nélkül szó sem lehet Ukrajna belépéséről az EU-ba. Ez nem történelmi kérdés, ez a máig fájó seb begyógyításának kérdése” – hangsúlyozta.

Kuleba Olsztynban a volhíniai mészárlásról szólva a lengyel kommunista hatóságok által 1947 tavaszán végrehajtott Visztula-akcióra utalt. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre. Az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott, a Visztula-akció során az ukránokat kényszerrel telepítették át ukrán területekről. „Ha ma elkezdenénk a történelemben ásni (…), nagyon mélyen belemehetnénk a múlt eseményeibe, és egymás szemére vethetnénk azokat a rossz dolgokat, amelyeket a lengyelek az ukránokkal, az ukránok pedig a lengyelekkel szemben elkövettek” – jelentette ki Kuleba, jelezve, hogy a volhíniai exhumálásról egyeztetett Radoslaw Sikorskival. Mint mondta, a művelet folytatásával nincs probléma, de Kijev kölcsönösséget, az ukránokról való megemlékezést vár el Varsótól. „A kétoldalú kapcsolatokat nem uralhatják az érzelmek, a történelmet hagyjuk meg a történészeknek, a jövőt együtt építsük” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Radoslaw Sikorski szerdán az olsztyni pódiumbeszélgetés után a PAP hírügynökségnek azt mondta: „Foglalkozhatunk a múlttal, ami fontos, áldozatainknak keresztény temetés jár, de sajnos képtelenek vagyunk feléleszteni őket. Más megközelítés szerint a közös jövő építésére lehet összpontosítani, úgy, hogy a társadalmainkban ne éledjenek újra a múlt démonai, és a közös ellenség ne veszélyeztessen minket a jövőben” – fogalmazott a lengyel diplomata, aki saját elmondása szerint is a második verzió híve. Végül azt ecsetelte, hogy a volhíniai téma a kétoldalú kapcsolatokban problémát jelent, amit Ukrajna „remélhetőleg a Lengyelország által nyújtott segítségért járó hála szellemében old majd meg”.

Csütörtökön a kijevi külügyi tárca nyilatkozatot adott ki, mely szerint az ukrán területeket említő olsztyni kijelentésével Kuleba Lengyelország azon területeire gondolt, ahol az ukránok zárt közösségben éltek. Hangsúlyozták: Kuleba ezzel nem fejezett ki területi igényt Lengyelországgal szemben.

(MTI)

Vlagyimir Putyin a jövő héten Mongóliába látogat, amely ország – amint azt a Guardian megjegyezte – tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), ami tavaly adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen.

Mindez azt jelenti, hogy elméletileg fennáll a lehetősége annak, hogy ha Putyin mongol földre lép, az ottani hatóságok őrizetbe vegyék. Erre ugyanakkor minimális az esély. Annál is inkább, mert bár az ICC-tagállamokat kötelezi az alapító szerződés, hogy a saját országukban őrizetbe vegyék azokat a gyanúsítottakat, akik ellen elfogatóparancs van érvényben, az ICC-nek nincs végrehajtási jogköre. Így volt ez 2015-ben is, amikor az akkori szudáni elnök Omar al-Bashirt, aki ellen szintén elfogató parancs volt érvényben, nem tartóztatták le, amikor a szintén ICC-tag Dél-Afrikai Köztársaságban járt. A nemzetközi közvélemény és a dél-afrikai ellenzék egy emberként ítélte el akkor a dél-afrikai vezetést, súlyosabb következménye azonban nem lett a dolognak.

Ezzel együtt beszédes, hogy ez lesz Putyin első útja valamely ICC-tagállamba azok után, hogy 2023-ban háborús bűnök elkövetésének gyanújával elfogatóparancsot adott ki ellene a Nemzetközi Büntetőbíróság. A tervek szerint szeptember 3-án kel útra az orosz elnök.