Élő Nagyvilág

Zelenszkij: Moszkva propagandája befolyásolta Ferenc pápát

MTI / EPA / AP pool / Gregorio Borgia
Az archív képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Ferenc pápa (j2) ajándékot cserél, miközben a római katolikus egyházfő magánkihallgatáson fogadja az ukrán vezetőt és a feleségét, Olena asszonyt a Vatikánban 2020. február 8-án.
MTI / EPA / AP pool / Gregorio Borgia
Az archív képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Ferenc pápa (j2) ajándékot cserél, miközben a római katolikus egyházfő magánkihallgatáson fogadja az ukrán vezetőt és a feleségét, Olena asszonyt a Vatikánban 2020. február 8-án.

Az orosz–ukrán háborúról szóló keddi tudósításunkat itt olvashatja el.

Oroszország 92 amerikait sújtott beutazási tilalommal

Oroszország beutazási tilalommal sújtott 92 amerikai állampolgárt, köztük újságírókat, jogászokat, egyetemi professzorokat és üzletembereket, valamint kulcsfontosságú hadiipari cégek vezetőit Washington „ruszofób” álláspontja miatt – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium a Telegramon.

A közzétett lajstromra a The Wall Street Journal 14 alkalmazottja, a The New York Times öt, illetve a The Washington Post négy tapasztalt újságírója került fel. A három vezető amerikai lap egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben.

Az orosz diplomáciai tárca közleményében tudatta, hogy „vezető liberális globalista kiadványok” olyan szerkesztőségi tagjait, illetve tudósítóit vette célba az intézkedéssel, akik szerinte hamis híreket terjesztettek, illetve gyártottak az orosz fegyveres erőkről.

Hangsúlyozta azt is, hogy a tilalmak válaszul születtek Joe Biden amerikai elnök kormányának „ruszofób irányultságára”, aminek kulcselemét alkotják az orosz politikusok, üzletemberek, újságírók és tudósok elleni amerikai szankciók.

Emlékeztetjük a jelenlegi amerikai hatóságokat arra, hogy az ellenséges cselekmények elkerülhetetlenül maguk után vonják a büntetést, legyen szó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, vagy pribékjei agressziós és terrorista cselekményeinek közvetlen bátorításáról, vagy az Oroszországi Föderáció belügyeibe való beavatkozási kísérletekről

– közölte a tárca.

Az ukrán erők hosszabb ideig berendezkedhetnek az elfoglalt orosz területeken

Az Egyesült Államok szerint Ukrajna hosszabb időn keresztül igyekszik megtartani az elfoglalt orosz területeket Kurszk megyében – erről a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettese beszélt szerdán egy biztonsági konferencián Washington közelében. David Cohen kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök minden valószínűség szerint ellenoffenzívát rendel el a területek visszaszerzésére, ami nehéz harcnak ígérkezik majd. Hozzátette, hogy az orosz ellentámadás még nem kezdődött meg, és megjegyezte, hogy az orosz elnöknek nemcsak azzal kell szembesülnie, hogy saját országában is háborús frontvonal alakult ki, hanem számolnia kell ennek visszahangjaival az orosz társadalomban.

David Cohen arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők jelenleg a kelet-ukrajnai Pokrovszk elfoglalására összpontosítják a figyelmüket, amely fontos közlekedési, szállítási és logisztikai központ. Megállapította, hogy az orosz csapatoknak komoly veszteségek árán sikerült előrehaladást elérniük a hadművelettel.

A CIA igazgatóhelyettese az ukrán lépésekkel kapcsolatban arról számolt be, hogy a megszállt orosz területen védelmi vonalakat alakítanak ki, és berendezkednek.  Az amerikai hírszerzési vezető szerint az ukrán erők mintegy 780 négyzetkilométer orosz területet tartanak ellenőrzésük alatt, ami ellentmond az ukrán hadvezetés keddi állításának, ami 1300 négyzetkilométer elfoglalásáról szólt. Az ukrán hadsereg vezetése kedden azt is közölte, hogy az augusztus elején kezdett hadművelet során 600 orosz katonát fogtak el.

(MTI)

A NATO tagjai megegyeztek Ukrajna további támogatásáról

A NATO-tagországok elítélték Oroszország „válogatás nélküli csapásait” Ukrajnában, és megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmének további erősítése mellett – tájékoztatott az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerdán, a NATO-Ukrajna Tanács brüsszeli ülését követően.

Kiemelték, a Kijev kérésére összehívott, nagyköveti szinten tartott NATO-Ukrajna Tanács azt követően ülésezett, hogy a közelmúltban Oroszország „súlyos légicsapásokat mért” ukrán civilre és infrastruktúrára.

A közlemény Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt idézte, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna napi rendszerességgel fogja el az orosz rakétákat, számtalan életet megmentve ezzel.

Ukrajna azon képessége azonban, hogy fenntartsa védelmét, további utánpótlást és több támogatást igényel

– fogalmazott Stoltenberg, majd arról tájékozatott, hogy a szövetségesek a tanácsülésen megerősítették a katonai segítségnyújtás fokozásáról szóló ígéretüket Ukrajna számára.

Továbbra is el kell látnunk Ukrajnát azokkal a felszerelésekkel és hadianyagokkal, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát Oroszország inváziójával szemben. Ez létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is harcolni tudjon

– tette hozzá a NATO-főtitkár.

A közlemény emlékeztetett: az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta a szövetségesek példátlanul járultak hozzá Ukrajna védelméhez. A katonai szövetség júliusi csúcstalálkozóján számos tagország jelentette be, hogy további légvédelmi rendszereket küld Ukrajnába, valamint megállapodtak abban, hogy legalább 40 milliárd euró biztonsági segítséget nyújtanak a következő évben. Megállapodtak abban is, hogy összehangolják az Ukrajnának szánt biztonsági segítségnyújtást és kiképzést, valamint arról, hogy egy új NATO-parancsnokság veszi át ezeket a feladatokat, amely szeptemberben kezdi meg működését.

(MTI)

Kreml: Trump joggal fél a világháborútól a kurszki betörés után

A kurszki régióba történt ukrán betörés a végletekig kiélezte a helyzetet, érthető, hogy Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt a harmadik világháború veszélyétől tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Az úgynevezett kollektív Nyugat számos országa nyakig belemászott ebbe a konfliktusba, közvetlenül érintett benne. Az olyan betörések, mint amilyen a kurszki térségben történt, természetesen a végletekig fokozzák a feszültséget. Ezért van ok az aggodalomra. És ebben az esetben az ilyen vészjósló kijelentéseket megértéssel lehet kezelni

– nyilatkozott Peszkov.

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint jelenleg nincsenek meg az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy semmilyen párbeszédről sem lehet szó a Kurszk megye elleni ukrán „terrortámadás” alatt.

Peszkov az ukrán fővárosban Oroszország „legyőzésével” kapcsolatban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy ezek nem újak, és hogy Moszkva el fogja érni a „különleges hadművelet” céljait. Zaharova arcátlanságnak és elfogadhatatlannak minősítette azt az ukrán követelést, hogy Fehéroroszország vonja vissza csapatait a közös határról. Megfogalmazása szerint a fehérorosz szövetségesek hűen teljesítik vállalt kötelezettségüket, és nem hagyják, hogy hátba támadják Oroszországot.

Arra figyelmeztetett, hogy a Minszkhez intézett fenyegetések valóra váltása Kijev és pártfogói számára következményekkel jár majd, és azt javasolta a Nyugatnak, hogy „hűtse le” Ukrajna felbuzdulását. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államának 2021-ben aktualizált katonai doktrínája a közös határok közös védelméről rendelkezik, hozzátéve, hogy Fehéroroszországban jelenleg közös alakulat állomásozik, és oda orosz harcászati nukleáris fegyvereket telepítettek.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat igazolja és bátorítja Kijev bűntetteit, amikor engedélyezi számára, hogy a fegyvereivel támadja Kurszk megyét.

Ez pedig a terrorizmus hírhedt szponzorálása

– mondta Zaharova, emlékeztetve rá, hogy ezt a nyugati országok jogrendszere a legsúlyosabb bűncselekmények egyikének tekinti. Peszkov a „valóság elferdítésének” nevezte azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint az orosz hadsereg sorkatonákat vet be a kurszki régióban zajló harcokba. Mint mondta, nem tartja szükségesnek az ilyen állítások kommentálását.

(MTI)

Olajraktárat találtak el az ukránok a sajátgyártású drónjukkal

Az ukrán erők egy saját gyártású drónnal eltalálták Oroszországban, a rosztovi régióban lévő egyik olajraktárt – közölték szerdán az ukrán katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A közlés szerint a műveletet az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége az ukrán különleges erőkkel együttműködésben hajtotta végre. A létesítmény pontos helyét nem fedték fel, viszont hozzátették, hogy „az orosz védelmi komplexum része, és közvetlenül részt vesz az orosz megszálló erők támogatásában”.

Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők légelhárító tüzérei a Donyeck megyei Kramatorszk térségében lelőttek egy orosz Szu-25-ös csatarepülőgépet.

A kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzói hivatala közölte, hogy az orosz erők szerdán újabb csapást mértek a régióban lévő Krivij Rih város polgári létesítményeire, az eddigi adatok szerint nyolc ember sérült meg. A városban keddre virradóan találtak el az orosz erők ballisztikus rakétával egy szállodát, annak a támadásnak négy halálos áldozata lett. A városban a szállodára mért orosz csapás áldozatainak emlékére szerdát gyásznappá nyilvánították, miután a reggeli órákban a mentést végzők felhagytak a túlélők utáni kutatással. A kormányzói hivatal hozzáfűzte, hogy a megyében ezen felül kedd estétől szerda reggelig Nyikopol városát támadták az orosz csapatok nehéztüzérséggel, rakéta-sorozatvetőkkel és csapásmérő drónokkal. Károk keletkeztek infrastrukturális létesítményekben, épületekben és egy sportklubban, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

A keleti országrészben lévő Harkiv megye rendőrsége közölte, hogy kedd este Izjum városára mért csapást az orosz hadsereg két H-59-es rakétával. Egy rakéta egy helyi pékség területén csapódott be, a másik pedig eltalált egy családi házat, amelynek környékén még 15 ház rongálódott meg. A megyei kormányzó közlése szerint a támadásban 12 ember sérült meg.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők drónokkal támadtak a megyeszékhelyre, Herszon városára. A támadásban egy 65 éves nő és egy 55 éves férfi sérült meg. Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 611 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, öt harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 94 drónt.

(MTI)

Brüsszel egyik kerülete háromezer golyóálló mellényt küld Kijevnek

Brüsszel Ixelles nevű kerületének rendőrsége 3000 golyóálló mellényt adományozott a kijevi városvezetésnek – jelentette a Le Soir című, belga napilap, szerdán.

Vitalij Klicsko, kijevi polgármester a Telegramon azt közölte, hogy 988 mellény már megérkezett az ukrán fővárosba és a maradék is úton van. Hozzátette, hogy Kijevbe látogatott egy brüsszeli delegáció is. A mellényeket adminisztratív okokból vonta ki a forgalomból a brüsszeli rendőrség, a hatályos rendelkezés szerint ugyanis 5-7 évente új mellényeket kell beszereznie az állománynak, illetve azért, mert az újonnan érkezett mellények könnyebbek.

Philippe Close, brüsszeli polgármester mindazonáltal aláhúzta: az adományozott mellények teljes mértékben használhatók. Close májusban, kijevi látogatása során jelentette be a szállítmányt, hozzátéve, hogy mivel a mellények a rendőrség számára készültek, ezért nem felelnek meg a hadseregben használatos védőfelszerelés előírásainak. Mint mondta, elsősorban a civilek, az egészségügyi személyzet, illetve tűzoltók védelmére szánják őket.

A Kijev testvérvárosának számító Brüsszel városvezetése, emellett, két tűzoltóautót adományozott az ukrán fővárosnak, illetve egészségügyi felszerelést küldött a Zaporizzsja körzetében felhúzott, ideiglenes kórházaknak.

(MTI)

Zelenszkij: Moszkva propagandája befolyásolta Ferenc pápát

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök szerint a moszkvai propaganda befolyásolta Ferenc pápát abban, hogy bíráljon egy új, ukrán törvényt – jelentette szerdán a Kathpress osztrák, katolikus hírügynökség.

Az ukrán elnök kedd esti, kijevi sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy a katolikus egyházfő vasárnap aggodalmát fejezte ki az ukrajnai vallásszabadság helyzetével kapcsolatban, miután Kijevben elfogadták a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását lehetővé tevő törvényt. Zelenszkij szerint Moszkva befolyással van különböző vallási intézményekre Európában, ezért Kijevnek szüntelenül ismertetnie kell a valós tényállást.

Ha valaki nem jár el körültekintően a tájékozódásban, mindenütt Oroszországból származó információval szembesül

– fogalmazott az ukrán elnök.

Ferenc pápa a nyilatkozatában leszögezte, hogy az imádkozás nem bűncselekmény.

Hagyjuk imádkozni, aki imádkozni akar abban az egyházban, amit sajátjának tart. Kérem, egyetlen keresztény egyház se töröltessék el közvetlenül vagy közvetetten. El a kezekkel az egyházaktól!

– hangoztatta a pápa. Zelenszkij a hétvégén hangsúlyozta, hogy a törvény megvédi „az ukrán ortodoxiát a Moszkvától való függéstől, és garantálja az ukrán nép szent helyeinek tiszteletben tartását”.

A vitatott törvény, egyébként, lehetőséget nyújt arra, hogy Oroszországgal való kapcsolatai miatt egy vallási közösséget vagy szervezetet betiltsanak Ukrajnában. (MTI)

Moszkva: Ukrajna súlyosan megsérti az európai gázfogyasztók érdekeit

Súlyosan megsérti az európai fogyasztók érdekeit Kijev azzal a döntésével, hogy nem hosszabbítja meg az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodást – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelentette be Kijevben, hogy Ukrajna nem fogja meghosszabbítani a 2024 végén lejáró gáztranzit-megállapodást Oroszországgal.

Az ukrán fél efféle döntései nyilvánvalóan súlyosan megsértik az európai fogyasztók érdekeit. Azokét, akik továbbra is jobban garantált, gazdaságilag, az árparaméterek szempontjából megfizethetőbb orosz gázt akarnak vásárolni, szemben más árukkal, amelyek elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek. Egyszerűen sokkal többet kell majd fizetniük, és ezáltal az iparuk kevésbé lesz versenyképes

– figyelmeztetett Peszkov.

Zelenszkij közölte, hogy a tranzitszerződés lejárta után Ukrajna az EU-val közösen fog dönteni az orosz gáznak a területén keresztül Európába történő tranzitjáról.

Ami a más vállalatoktól eredő gáz szállítását illeti, ha továbbra is fennáll az érdeklődés egyes európai kollégáink részéről, akkor az EU-val közösen fogjuk megvizsgálni a kéréseiket

– tette hozzá az ukrán vezető.

A TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett, hogy Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter korábban kijelentette: hazája nem szándékozik a Gazprommal tovább üzletelni. Mint mondta, Ukrajna gázszállító rendszere az utóbbi időben a végsőkig meg volt terhelve, ami „bebizonyította, hogy képes jól működni tranzit nélkül is.”

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök március elején még azt mondta, Kijev kész arra, hogy a szerződés lejárta után is folytassa az orosz gáz Európába történő tranzitálását a területén keresztül, bár nem szándékozik közvetlenül Moszkvával tárgyalni az üzletről. Smihal felvetette akkor, hogy a gázt az európai országok megvásárolhatnák, mielőtt az ukrán gázszállító rendszerbe pumpálnák, Ukrajna pedig ilyen módon technikailag európai gázt tranzitálna. (MTI)

Az oroszországi Rosztov régióban, egy olajraktárban ütött ki tűz, dróntámadás miatt

Nagyméretű olajtároló tartályok gyulladtak fel egy olajraktárban, az oroszországi Rosztov régióban, egy ukrán dróntámadás következtében – közölte szerdán Vaszilij Golubev, regionális kormányzó. A kamenszkiji körzetben történt incidensnek áldozatai nincsenek.

Korábban az orosz biztonsági szolgálatokhoz köthető Baza Telegram-csatorna azt közölte, hogy három tartály ég a kamenszkiji olajraktárnál, miután két drón lezuhant a területre.

(Reuters)

Oroszország szerint amerikai eredetű lövedéket semlegesítettek a kurszki atomerőmű közelében

Oroszország közlése szerint Ukrajna által kilőtt, olyan lövedékeket hatástalanítottak, 5 kilométerre a kurszki erőműtől, amelyeket az Egyesült Államokból szállítottak. A bejelentést az orosz nemzeti gárda tette, egy videó kíséretében, amelyet a fel nem robbant lőszerekről, illetve az azokat megsemmisítő tűzszerészekről közöltek.

Kedden az ENSZ atomenergia-ügynökségének vezetője, Rafael Grossi ellenőrizte a nukleáris létesítményt. Szerinte az erőmű sebezhető, mivel nem veszi körül olyan védőbúra, amely megvédhetné a rakétáktól, drónoktól vagy akár tüzérségi lövedékektől.

Ukrajna nem reagált az állítólagos orosz találatra, az oroszok által kiadott videó felvételének helyszínét független forrás által pedig nem lehet ellenőrizni.

A Roszgvardija közleménye szerint, mindenesetre, az amerikaiak által szállított HIMARS rakétaindító rendszerből származó lövedéket találtak, valamint egy rakétadarabot is, amely, szerintük, 180 fel nem robbant lőszerrel volt megtöltve. A közzétett videón két katona látható, amint a rakéta darabjait vizsgálják, amelyeket, szerintük, az orosz légvédelem lőtt le.

Az oroszok által vizsgált darabok egyikén az „M101 GRENADES” felirat szerepelt. A lőszereket végül egy földbe ásott gödörbe halmozták, majd, ellenőrzött körülmények között, felrobbantották.

Dél-Korea: Észak-Korea fegyvereket küld az oroszoknak

Észak-Korea több mint 13 ezer konténert küldött feltételezhetően fegyverekkel Oroszországba 2022 közepe óta a két ország között szorosabbá váló katonai kapcsolatok közepette – közölte Kang Desik dél-koreai kormánypárti képviselő országa katonai hírszerzésének jelentésére hivatkozva. A képviselő tájékoztatása szerint a szállítmányokkal Phenjan ilyen módon akár több mint hatmillió darab 152 milliméteres tüzérségi lövedéket is átadhatott a nadzsini kikötőn keresztül nagyjából két év alatt Oroszországnak.

A dél-koreai hadsereg az ukrajnai háború kitörése óta nyomon követi az Oroszországnak szánt észak-koreai fegyverszállítmányokat.

Egy elhúzódó ukrajnai háborúra való felkészülésként Oroszország úgy határozott, hogy formálisan is fegyver- és lőszerellátó bázissá teszi Észak-Koreát

– olvasható a képviselő rendelkezésére bocsátott jelentésben.

Sin Vonsik dél-koreai nemzetvédelmi miniszter februárban újságíróknak nyilatkozva még mintegy 6700, Oroszországnak Észak-Koreából leszállított konténerről számolt be. Kang ismertette azt is, hogy a dél-koreai hírszerzés szerint Szöul és Washington közösen figyeli annak lehetőségét, hogy Phenjan rakétákat is szállít Oroszországba, különös tekintettel arra, hogy olyan rakétákat találtak az ukrajnai harctereken, amelyek műszaki jellemzői észak-koreai gyártásra utalnak.

A dél-koreai hadsereg szerint Észak-Korea tüzérségi lövedékek, légvédelmi- és páncéltörő rakéták mellett egyéb fegyvereket is szállíthat Oroszországnak, amiért cserébe Phenjan technikai támogatást kap rakéta- és katonai műhold programjához. A hírszerzési jelentés ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető tavaly szeptember 13-án az oroszországi Vosztocsnij űrközpontban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. (MTI)

USA: Nem álunk háborúban Oroszországgal

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, pusztán támogat egy országot, Ukrajnát, amelyet támadás ért – így reagált az amerikai védelmi minisztérium szóvivője az orosz külügyminiszter-helyettes szavaira, amelyekkel az Egyesült Államokkal szembeni lépéseket helyezett kilátásba.

Pat Ryder, a Pentagon sajtótitkára keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „nem áll háborúban Oroszországgal”, és hozzátette, nem tudja, mit érthetett Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a „korábbinál komolyabb következmények” alatt, amelyeket az orosz területen végrehajtott ukrán katonai műveletben való feltételezett amerikai érintettség miatt helyezett kilátásba. Az amerikai védelmi szóvivő megismételte, hogy Washingtonnak előzetesen nem volt tudomása az ukrán haderő benyomulásáról az Oroszországhoz tartozó kurszki régióba. Szavai szerint az amerikai fél jelenleg is szoros konzultációban van az ukrán partnereivel arról, hogy mit jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök szavai az ütközőzóna létrehozásáról, és arról is tartanak a megbeszélések, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban miként tudja támogatni az ukrán törekvéseket a szuverenitás megőrzésére és egy jövőbeli orosz agresszió megelőzésére.

Pat Ryder megállapította, hogy az amerikai álláspont változatlan, vagyis az amerikai biztonsági támogatás elemeit csak Ukrajna önvédelmére lehet felhasználni, aminek nem része a mélyen Oroszországba irányuló, nagy távolságú támadás.

(MTI)

Olvasói sztorik