Németország jövőre megfelezi az Ukrajnának szánt támogatását

A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza.

Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.

Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.

A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, a szükséges ideig és bármilyen formában. Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.

A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.

Mivel a magyar miniszterelnök úgynevezett »békemisszióját« közvetlenül követte a gyermekkórház elleni támadás, az állásfoglalás szerint ez is mutatja: Orbán Viktor állítólagos béketörekvése súlytalan

olvasható a dokumentumban.

(MTI)

A hivatalos nyilvántartásban jelenleg 42 ezer eltűnt ukrán állampolgár szerepel – közölte szerdán Dmitro Bohatyuk, az ukrán belügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője az Ukrinform állami hírügynökséggel.

A tisztségviselő elmondta, hogy a különleges körülmények között, azaz a háborúban eltűntek jegyzékébe mostanáig több mint 51 ezer ember adatai kerültek be. „Jelenleg körülbelül 42 ezer ilyen ember van” – tette hozzá. Szavai szerint ugyanis most már mintegy hétezer emberről van információja a belügyminisztériumnak. Közülük háromezren biztosan életben vannak, és a hatóságok tudják, hol tartózkodnak.

Jelenleg mintegy négyezer azonosított holttest van. Túlnyomó többségük katona volt, akiket eltűntnek nyilvánítottak, de később azonosították a holttestüket

fejtette ki Bohatyuk. Elmondta: az eltűnt személyek után több mint 90 százalékban az országos rendőr-főkapitányság nyomoz. „Gyakorta előfordul, hogy egy embert különleges körülmények között eltűntnek nyilvánítanak, majd később bebizonyosodik, hogy az ellenség fogságába esett” – fűzte hozzá a belügyi vezető.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportált arról tájékoztatta, hogy szerdától a határőrök minden 18 és 60 év közötti ukrán férfi esetében ellenőrzik a katonai regisztrációs okmánynak, azaz katonai igazolványnak vagy katonai szolgálatra kötelezett ideiglenes igazolványának a meglétét, amikor az érintettek elhagynák Ukrajnát. Ez a dokumentum lehet papír vagy elektronikus alapú. Hozzátette, hogy a határt átlépő férfiak túlnyomó többsége mostanáig rendelkezett a szükséges okmányokkal, így az új rendelkezés nem csökkentette a forgalmat. Mindössze néhány tucat olyan embernek nem engedélyezték a határátlépést, aki otthon felejtette a katonai igazolványát, vagy egyáltalán nincs is neki olyan – fűzte hozzá a szóvivő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain arról számolt be, hogy újabb 95 ukrán katona tért haza orosz fogságból. Szavai szerint a most kiszabadult foglyok az ukrán fegyveres erők, a nemzeti gárda tagjai és határőrök. „Hálás vagyok a fogolycserében részt vevő csapatunknak és az Egyesült Arab Emírségeknek a közvetítésért. Bármilyen nehéz is, mindenkit megkeresünk, aki fogságban van. Mindenkit vissza kell hoznunk” – szögezte le az államfő.

A hadifoglyok hazahozatalával foglalkozó koordinációs központ hozzáfűzte, hogy a most kiszabadított foglyok között van 13 ukrán katona, akik a mariupoli Azovsztal üzem védelmében vettek részt.

Denisz Marcsuk, az ukrán agrártanács elnökhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Dél-Ukrajnában a gazdálkodók több tíz hektárnyi terméstől esnek el az orosz hadsereg által elkövetett gyújtogatások következtében. Szavai szerint az aratás kezdetével az orosz hadsereg szándékosan mér csapásokat szántóföldekre FPV drónokkal, hogy leégesse a termést. Közölte, hogy a harmadik éve tartó háború kezdete óta Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája már több mint 50 milliárd dollár veszteséget szenvedett el.

Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője arról adott hírt, hogy az orosz erők ismét ágyúzták a megyeszékhelyt, Herszon várost, aminek következtében egy 47 éves nő megsérült.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy szerdára virradó éjjel az orosz hadsereg légibombákkal mért csapást a régióbeli Borva településre. Károk keletkeztek egy kávézóban, egy autómosóban, és három családi házban, de személyi sérülésről nem érkezett hír.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 563 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 43 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 31 drónt.

(MTI)

Németország a felére csökkenti jövőre az Ukrajnának szánt katonai támogatását – írja a Reuters hírügynökség az általuk látott 2025-ös költségvetési tervezetre hivatkozva. Németország 2024-ban 8 milliárd eurót fordított erre, ez változik jövőre 4 milliárd euróra.

A szövetségi köztársaság abban bízik, hogy Ukrajna a katonai szükségleteinek nagy részét a befagyasztott orosz vagyonokból származó bevételből kiutalandó 50 milliárd dolláros kölcsönből tudja majd fedezni, és hogy a fegyverkezésre szánt forrásokat nem használják fel teljes mértékben.

Washington azt szorgalmazta, hogy a hiteleket „előrehozottan” adják meg, és hogy Ukrajna már most kapjon egy nagy összegű egyösszegű támogatást.

Illetékesek szerint az EU vezetői részben azért egyeztek bele az ötletbe, nehogy Ukrajna pénzzavarba kerüljön, ha Donald Trump amerikai elnök visszatér a Fehér Házba.

A Reuters azt írja, a héten Európa-szerte aggodalmak merültek fel, miután a republikánus elnökjelölt J. D. Vance szenátort jelölte meg alelnökének. Az ohiói szenátor kifejezetten nehezményezi az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és figyelmeztetett, hogy Európának kisebb mértékben kellene az Egyesült Államokra hagyatkoznia, ha a kontinens védelméről van szó.

Éles haditengerészeti gyakorlatba kezdett Kína és Oroszország a Dél-kínai-tengeren – jelentette az orosz és a kínai állami média. A két ország azután fűzte szorosabbra a katonai és gazdasági kapcsolatait, hogy az Egyesült Államok különböző okokból mindkettő ellen szankciókat vezetett be.

A „Tengeri együttműködés – 2024” elnevezésű tengerészeti hadgyakorlat ünnepélyes megnyitójára a kínai Zsedzsjang kikötőjében került sor – közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegram platformon keresztül. A tengeri manőverek során az orosz Csendes-óceáni Flotta és a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg haditengerészeti hajói és legénységei közös légvédelmi gyakorlatokat és tengeralattjáró-elhárítási gyakorlatokat hajtanak végre kínai haditengerészeti tengeralattjáró-elhárító repülés bevonásával – tette hozzá a tárca a közleményben.

Az orosz RIA állami hírügynökség kedden az orosz Csendes-óceáni Flottára hivatkozva közölte, hogy az orosz és kínai haditengerészet tüzérségi lőgyakorlatot hajtott végre a közös hadgyakorlat részeként.

Emlékezetes: Kína és Oroszország 2022-ben „határok nélküli” partnerséget hirdetett éppen csak pár nappal azelőtt, hogy Oroszország több ezer katonával nekiállt Ukrajna lerohanásának.

Kína továbbra sem hajlandó elítélni az orosz inváziót, és növelte az Oroszországba irányuló exportját is, segítve Moszkvát, hogy a hadigazdasága talpon tudjon maradni. A „határok nélküli” partnerségben a kétirányú kereskedelem kínai adatok szerint 2023-ban 240,1 milliárd dolláros rekordszintet ért el, ami 26,3%-kal több, mint egy évvel korábban.

(Reuters)

Oroszország és Ukrajna szerdán kilencvenfős fogolycserét hajt végre egy, az Egyesült Arab Emirátusok által közvetített megállapodás keretében – jelentette a Bloomberg egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva. A fogolycseréket vezető orosz és ukrán tisztségviselők egyelőre nem reagáltak Reuters ezzel kapcsolatos megkeresésére.

Az ukrajnai média a múlt héten mindenesetre arról számolt be, hogy a parlament emberi jogi biztosa, Dmitro Lubinec, azt mondta: a kormány az Emirátusok segítségével hamarosan „nagyszabású” fogolycserét tervez Oroszországgal.

A huszonhét hónapja zajló háború ideje alatt Oroszország és Ukrajna már több fogolycserét végrehajtott. Legutóbbi ilyenre júniusban került sor, azt szintén az arab ország közvetítésével hozták tető alá, Oroszország és Ukrajna akkor kilencven-kilencven foglyot adott át.