Nem lőhetik ki a lengyelek az orosz rakétákat Ukrajna fölött

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy olyan kész tervvel készül novemberre, amely lehetővé teszi, hogy új nemzetközi csúcstalálkozót rendezzenek az ukrajnai békéről alkotott elképzeléseiről. Ezen a csúcstalálkozón szerinte már Oroszországnak is részt kell majd vennie.

Ukrajna júniusban kilencvenkét ország küldöttségeit látta vendégül a svájci Genfben tartott első csúcstalálkozón, amelynek célja a béke előmozdítása volt.

Azt a célt tűztem ki, hogy novemberre legyen egy teljesen kész tervünk

– fogalmazott Zelenszkij a hétfői sajtótájékoztatóján Kijevben, hangsúlyozva, hogy Oroszország képviselőit is elvárja a következő csúcstalálkozóra.

Ukrán illetékesek korábban úgy nyilatkoztak, hogy az orosz küldöttek meghívást kaphatnak egy utólagos csúcstalálkozóra. Bár az orosz külügy ettől a múlt héten elzárkózni látszott, a Kreml kategorikusan nem utasította el az elképzelést, megjegyezve ugyanakkor, hogy a csúcstalálkozó ötletének „pontos tartalmát” hiányolják.

Az első csúcstalálkozón a Zelenszkij békeformulájaként előterjesztett tíz pontból háromról volt szó,

•  az élelmezésbiztonságról,
• a nukleáris biztonságról,
• valamint a hadifoglyok és a gyermekek szabadon bocsátásáról.

Ukrán szereplők szerint a második csúcstalálkozón egy olyan tervet tekintenének át, amelyet a résztvevő partnerországok munkacsoportokra osztva előzetesen kidolgoztak. Zelenszkij szerint az erre illetékesek valószínűleg július végén vagy augusztus elején találkoznak Katarban, hogy kialakítsák az energiabiztonsággal kapcsolatos álláspontot. Azt is mondta, hogy augusztusban terveznek találkozót Törökországban az élelmezésbiztonságról, szeptemberben pedig Kanadában a hadifoglyokról és a gyermekekről.

(Reuters)

Litvánia hőerőművet ajándékoz Ukrajnának – közölte hétfőn az Ignitis litván állami energiaszolgáltató. A tájékoztatás szerint az Ignitis le fog bontani egy használaton kívüli hőerőművet, amelynek berendezéseit teljes egészében átadja Ukrajnának.

Mindez egy 50 millió eurós (19,5 milliárd forint) támogatási program része, amelyben négy litván állami energetikai cég vesz részt a balti ország energiaügyi minisztériumának tájékoztatása szerint.
Oroszország az utóbbi időben fokozottan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, áramkimaradásokat okozva.

A szóban forgó, szovjet időkben épült vilniusi hőerőmű 360 megawatt áram és 603 megawatt hőtermelésre képes. Kilenc éve ugyan üzemen kívül helyezték, de berendezéseit működőképes állapotban tartották – közölte az Ignitis.

(MTI)

Kézigránátot dobott egy ismeretlen személy hétfőre virradóra a nyugat-ukrajnai Lviv megyében található Buszk város katonai toborzóirodájára – írta az MTI helyi hatósági közlésre hivatkozva.

A rendőrségi közlemény szerint az épület homlokzatába csapódó gránát a falat és az ablakokat is megrongálta, de meg nem sebesült senki. A támadónak sikerült elmenekülnie, a rendőrség nyomoz utána.

Ukrajnában a több mint két éve dúló háború miatt létszámgondokkal küzd a hadsereg, így a 18 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas férfiak egyre nagyobb számban bújkálnak a behívóparancs elől, mivel csak kivételes körülmények között hagyhatják el az országot. A hatóságok szerint naponta tucatnyian próbálnak a behívó elől külföldre menekülni – fűzte hozzá a magyar állami hírügynökség.

A német kormány hétfőn újfent visszautasította az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének azon követelését, hogy Berlin vadászrepülőgépeket adjon át Kijevnek – írja az MTI.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő kijelentette, hogy Ukrajnának már a nyáron meg kell kapnia nyugati partnereitől néhány F-16-os repülőgépet, de Németország ilyenekkel nem rendelkezik. “Nincs értelme különböző típusú vadászgépeket átadni Ukrajnának. Még ha a vadászgépek kívülről hasonlónak is tűnnek, kezelésük nagyon is eltérő, és hosszú kiképzést igényel” – mondta.
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az ARD német televíziónak vasárnap adott interjújában további katonai segítséget követelt Ukrajna számára a német kormánytól. Szerinte Ukrajnának az infrastruktúra, az áram- és vízellátás és a kórházak ellen egyre nagyobb számban zajló orosz rakétatámadások miatt nagy szüksége van vadászgépekre, mivel a légvédelmet önmagukban nem képesek ellátni a földi elhárító rendszerek. Merz emlékeztetett arra, hogy több nyugati országban már döntöttek a vadászrepülőgépek szállításáról Ukrajnának. “Nekünk, németeknek nem szabad lemaradnunk” – fűzte hozzá.

Hebestreit hétfőn rámutatott, hogy Merz javaslata nem új, és a CDU-elnöknek tudnia kellene, hogy Németország nem tud ilyen típusú repülőgépeket szállítani Ukrajnának.

Az ukrán vezetés már hosszú ideje kéri nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak neki F-16-osokat. Dánia eddig 19, Norvégia hat, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet. Az első F-16-os harci repülők Hollandiából és Dániából történő átadását már megkezdték a kijevi vezetésnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy az első F-16-osok még nyáron megérkezhetnek Ukrajnába. Az elnök szerint országának legalább 128 harci repülőgépre lenne szüksége.

A moldovai határ közelében lelőtt az ukrán határőrség egy dezertőrt – mondta el Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője hétfőn az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak.

A jelentés szerint vasárnap este a határőrök a moldovai határtól 15 kilométerre egy ellenőrzési pontnál feltartóztattak egy autót, amelyben négy dezertőr utazott. Közülük kettő szökni próbált. Amikor elfogták őket, egyikük ellenállt a hatóságok intézkedésének, emiatt egy figyelmeztető lövés után a határőrök lelőtték. A négy dezertőr egy Odessza környéki gyakorlótérről szökött meg taxival, és az orosz szakadárok ellenőrzése alatt álló moldovai terület felé tartott, amikor elfogták őket. A csoport három másik tagját őrizetbe vették.

Június végén a nyugat-ukrajnai Csernyivci régióban két férfi bozótvágó késekkel támadt a határőrökre a román határ közelében. A hatóságok beszámolója szerint az egyik támadót agyonlőtték, míg társát megsebesítették.

(MTI)

Elutasította Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt a lengyel felajánlást, amely szerint ők maguk is kilőhetnének Ukrajna felett orosz rakétákat, így segítve az ukrán légvédelmet. – Álláspontunk nem változott, a NATO nem fog közvetlenül beavatkozni az orosz-ukrán háborúba – jelentette ki Stoltenberg.

A lengyel javaslat a múlt héten fogalmazódott meg, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Varsóban járt és védelmi megállapodást kötött Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.

The NATO secretary-general has rejected Poland's proposal to destroy Russian missiles from its territory

According to Stoltenberg, the alliance's position has not changed – NATO will not be directly involved in Russia's war against Ukraine. pic.twitter.com/D58J7NoJZV

— NEXTA (@nexta_tv) July 15, 2024